Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)
tagadta ki a „mély magyarok" seregéből. „Diktátori módon eldönti, hogy mi a magyarság, kiválaszt és kiemel egyetlen fonalat a magyarság szövetéből, és lefejti mind a többit róla. Olyan öncsonkítást hajt végre, aminőt eddig még senki sem.(...) S nem veszi észre Németh László, hogy miközben faja' bajnokának képzeli magát, a 'mély magyarság' hivatott válogatójának, egy idegen ideológia hálóját teríti az egész ma gy ar múltra és nemzete szellemére, annak az idegennek a — völkisch — ideológiáját, aki ellen küzdelemre ül föl? Miközben 'mély magyarságról' kesereg ennek legigazibb hagyományait tagadja meg szellemi könyvégetésével ? " A Protestáns Szemle szerkesztői eleve vitára szánták az érdes hangú írást. Gulyás vitacikkében az öncsonkítást, mint szóképet, szellemesnek tartja, ám pontatlannak, mert „elrántja a gondolatot." De a metafora őt is hatalmába kerítette, s egy másik metaforába sűrítette ellenvéleményét: „Nem öncsonkítást végez ó> hanem kertészeti hajlamainak megfelelően — visszametszett. Mert mit jelent ez a botanikai terminus technikus: ...a visszametszd azt eredményezi, hogy a törzs szerfölött megerősödik. Nos, a magyar törzs miatti aggodalom íratta meg Németh Lászlóval legújabb könyvét. A. magár kultúrfát metszi vissza a nemzet alá... " Gulyás, miközben gúnyolja a szofisztikát, szövegértelmezési vitákba bonyolódik, ami menthetetlenül szofisztikához vezet, mi több, itt-ott személyeskedésre ragadtatja magát. 11 Joó Tibor viszontválasza 12 sem nélkülözte most már a személyeskedő kitételeket, Gulyás gondolatvezetését logikátlannak, zavarosnak nevezi. Lefegyverző érve: a történelemből semmit nem lehet kimetszeni anélkül, hogy az ne öncsonkítás legyen. „Nagy megkönnyebbüléssel állapíthatom meg hogy Gulyás Pálon kívül senki sem állt az óncsonkítók táborába. Gulyás Pál maga maradt az^al a felfogásával, hogy Németh László az a misztikus valaki, ki szerencsére ott áll a magunkfajta elvetemült hitetlenek felett a végső szp nyomatékával. Hála Istennek, maga maradt a kinyilatkoztatás imádatában és a Kisebbségben ötleteit senki sem tartja rajta kívül a legjelentősebb szónak, amely korunkban csak elhangozhatott." Végezetül visszautasítja Gulyás Babits-ellenes oldalvágását, s állítja, hogy voltaképpen a Kisebbségben is a Babits-ellenes érzelemből fakadt. Gulyás Pál egy év múlva visszatért a Kisebbségben problematikájára, helyenként az előbbi cikkeiből átmentve gondolatokat és szó szerinti paszszusokat, a mélymagyarság fogalmát különbözőképpen definiálva. De továbbtágította (vagy torzította?) a témát, amennyiben arról elmélkedett, melyik égtájhoz tartozik a magyar lélek, nyugathoz vagy kelethez? Az égtájaknak az ő értelmezésében természetesen ideológiai és nemzet-karakterológiai töltésük van. 13 11 Gulyás Pál: Öncsonkítás vagy visszametszés? Vita Joó Tiborral Németh László új Tanújáról. Prot. Szle, 1939/8. 429-434 12 Joó Tibor: Visszametszés vagy öncsonkítás. Prot. Szle, 1939/10. 510—513 13 Gulyás Pál: Nyugaton át kelet felé. Kelet Népe, 1940. márc. 15. 15-22, illetve Nyugaton át kelet felé, Bp. 1993. 159—165. A tanulmány eredetileg német nyelven íródott, (Tiefes Ungartum, Pester Lloyd, 1939. nov. 15. 5-6), majd Illyés Gyula folyóirata, a Puszták Népe közölte (1947. 29-34) Mély magyarság címen.