Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Fotók jegyzéke

%&tcc ÍU^Ut: llhtUtcU^, tellett tyítwÁw* Németh László és Debrecen Debrecen irodalmi élei e fél évezred ót a szenes f< )lyamat c )t képez. E hosszú időszak korábbi szakaszait az irodalomtörténeti kutatás alaposan feltárta. A XX. század szellemi mozgásait azonban sokáig nehéz volt jelentőségének megfelelően, elfogulatlanul vizsgálni. Különösen is igaz ez Németh László irodalmi és társadalmi törekvéseire. Bakó Endre könyve ebből az adósságból törleszt, amikor lelt árja az író Debrecenhez fűződő személyes és szellemi kapcsolatait. Nemcsak a folyóiratok, újságok, jegyzőkönyvek, színházi bemutatók és kritikák tükrében ismerhetjük meg ezt a több évtizedes folyamatot, hanem új összefüggésbe kerülnek a művek, a levelek és személyes vallomások is. így a könyv egyszerre gazdagítja a Németh Lászlókutatást és Debrecen művelődéstörténetét. Mindezt úgy, hogy nem akar debreceni írót csinálni Németh Lászlóból, de árnyaltan figyel az írót ért debreceni hatások uté)életére is. Németh László élete több szakaszában olyan inspirációkat kapott Debrecentől, amelyek gazdagították életművét, s ugyanakkor ő maga is termékenyítőleg hatott e város szellemi életére. Ezt bizonyítják a kitűnően megválogatatott szemelvények és a fotók is. A könyv végén rövid kronológia segíti a kapcsolatrendszer áttekintését. A Debreceni Irodalmi Múzeum, amely könyvsorozatával nemzeti klasszikusaink Debrecen-élményét kívánja feltárni, egyaránt ajánlja e kötetét is a szaktudomány és az irodalomszerető közönség figyelmei >e. Várhelyi Ilona