Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Író és város szövetsége 1931-1944

nú alaphangja — ha madártávlatból tekintem — egy skálával mélyebb a? eló\ő Németh-írásoknál. (...) A\ eló\ő írásokban — minden heroizmus ellenére — bennrekedt valami műfaji bennfentesség amelyet fokozott a virtuozitásra hajló formuláéra'. Ez, véli a formasiklató Gulyás, egy új klasszikus elmélet zsákutcájába vitte volna az írót, de szerencsére egy kényszerű csönd „megváltotta a\ es^tétaságpárlatálmától. ". Vagyis írás és ember teljessége érdekli, aminek eredménye „egy nemesebb kollektivitás parancsszava. " Rá jellemző módon ugyanakkor kifogásolta, hogy Németh László ítéleteiben túlteng az értelem az ösztön rovására, ami az önkorrekciók véget nem érő galoppjához vezethet. Márpedig a végletekig való önellenőrzés megbénítja, tehát anyag és szellem egyensúlyának megváltoztatására bíztatja, az irracionalitás javára. Ez döntő különbség kettejük alkatában. Szerencsére Németh nem fogadta meg ezt a tanácsot, gondolatjárására és kifejezésmódjára, Gulyással ellentétben, mindvégig a latin világosság jellemző. A Válasz A nevezetes esten még Pongrácz Kálmán közgazdász tartott előadást, az a Pongrácz, aki hamarosan „kipréselte" Németh Lászlóból a Válas% c. folyóiratot, műsor végén Németh László verseiből olvasott fel, amelyek ritka irodalmi csemegét jelentettek a debreceni közönség számára, akik csak mint prózaírói ismerték eddig Németijét. Németh László verseivel is méltóvá tette magát a% ünneplésre. '

äi A tudósító a lap korlátozott keretei között nem vállalkozhatott a valóban nagy értékű tanulmány lényegi ismertetésére. A szöveget Németh megjelentette a Tanúban. 4 Hetven év távlatából feltétlen elismeréssel kell méltatnunk a fiatal esszéista látnoki képességét: a történelem menete sokban igazolta jövendöléseit, például a kommunista diktatúra gátlástalan terjeszkedését! Az idő bebizonyította, mennyire jogosak voltak aggályokat kifejező kérdései a tanulmány befejező részében! 1933. október 29-én a filléres vonattal Németh felesége társaságában Debrecenbe érkezett, és csaknem egy hétig Gulyáséknál vendégeskedett. Közben több ifjúsági összejövetelen vett részt, s az inasiskola tanári szobájában megírta, majd valamelyik ifjúsági rendezvényen felolvasta a Debreceni Kátét, mely a Tanúban csak egyszerűen Káté, de Németh következetesen Debreceni Káténak emlegette. A kéziratra feljegyezte: „írtam Gulyás Tál rabságában 1933. október 31 .én, a reformáció ünnepén.

,j35 A szöveg először a debreceni egyetemisták lapjában, az Új Vetésben jelent meg. Az író ehhez jegyzetet csatolt: „Régi tervem, hogy a magyarság sorsára és feladataira vonatkozó nézeteim rövid kátéba foglaljam öss^e. A tételek lassan ki 33 Németh László nagyszabású előadása az Ady Társaság ünnepén. DFÛ, 1933. febr. 2. 3 34 Németh László: A minőség forradalma I. köt. 35 Idézi Lakatos István: Az író vállalkozás. Németh László életrajzi kronológia 1901-1947. Bp. 114