Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Szemelvények, dokumentumok
szonyokat dicséri, ott a legtacitusibb a műve minden elismerése a magyar kormányzat és közélet nagyon megszívlelni való kridkája. (...) Juhász Géza: Németh László: Magyarság és Európa 11 (,..) Ez a tanulmány az emberiség sorsát sűríti néhány nagy látomássá. Képei sötétek, tragikusak: isten pénze egyre fogy, az európai művelődés ősgörög melege végleg kialvóban. De Spengler pesszimizmusa Némethnél elég hamar a hit felé hajlik át. (...) Kritikai igénye mögött a Teljes Ember áll, akiben öröm a vallásos érzés, nem önvád, nem gyötrelem. Ennek az új embernek a körvonalait látja a gyárváros poklából menekülő vadevezősben s a szakmunka börtönműhelyéből kitörő tudósban. A szellem egyetemes fordulatát érzi korunk legjelentősebb alkotásaiban, költők gondolkozók műveiben. Joggal hirdeti, hogy az az Új Világ, amelyet ennyi nagy jel ennyire egyöntetűen jelez, több mint ábránd: máris félig megvalósult valóság. Áll ez természetesen arra is, amit fajtánk jövőjéről mond. O figyelmeztet legnyomatékosabban, mennyire meddő minden szellemi erőfeszítésünk, míg hozzá nem tudjuk hangolni az eredményeit a magyar sorshoz. Könyve szép példa rá, hogy mindig rólunk van szó, ha Európáról beszélünk. (...)" Kondor Imre: Magyarság és Európa 12 A magyar sorskérdés tudománya Prohászka Lajos és Németh László tanulmányában emelkedett a „weltgesichtliche Betrachtungen" magaslatára. Párhuzamba állításuk nem ödetszerű: a szempont ez emelkedettségén s a téma azonosságán kívül a közös momentumok egész sorát lehetne felhozni. (.,.) Prohászka kitartó türelme a részletek tökéletes megfogalmazásán látszik meg. Németh László könyve a Tanút vallja ősének, annak eredményeit foglalván rendszerbe. (...) 2. A magyarság európai problémája? Ezen a ponton elválik a két tanulmány útja. Másként hangzik, ha azt kérdezem, hogy 7 mi volt Európában a magyarság szerepe, s hogy felelt meg ennek a múltban (Prohászka), s másként, ha az 'új Európa' számára készítem a magyar mérleget. (Németh). (...) 3. Prohászka tanulmányának záró fejezete nagyon jellemzően ezt a címet viseli: Európa és a meg nem értés. (...) Németh László három gondolata — telepítés, középeurópai s humanista gondolat — foglalja egybe Európa és a magyarság közös érdekeit, s ha sok tekintetben utópisztikusán is hangzik, amit mond, mégis cselekedetre ösztökél, mert az utópiában az értelem végső erőfeszítése nyilatkozik meg, hogy irányt mutasson, amerre haladni az 'eleven sorsérdek' parancsol. " Válasz, 1936/251-254 12 Két könyv a magyar sorstudomány jegyében: Prohászka Lajos: Vándor és bujdosó, Bp. 1936. Németh László: Magyarság és Európa. Bp. 1936. Debreceni Szemle, 1937. 7-8. 176—177