Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Író és város szövetsége 1931-1944
folyóiratból egy nagyműveltségű, határozott világlátású és kiforrott esztétikai felfogású kritikus irodalmi, történelmi, szociológiai, politikai-ideológiai helyzetértékelései, azaz a magyar sorskérdések tűnnek elő. Ahogy ő írta: )y A Tanú kritikai folyóirat; de a kritika itt nem könyvismertetések reménytelen sorát jelenti. A Tanú művek és jelenségek óriás tömegén át világnézetünk alapkérdéseit frissíti fel: célja nem a'z ítélkezés, hanem a megújhodás. ííJ Hankiss János, a francia irodalom debreceni professzora azonnal felsőfokon méltatta a heroikus vállalkozást: „Igazán Tanú, nem vádló, pláne nem bíró". 28 Az egyre ismertebb fiatal író 1931-től 1943-ig sűrűn vendégeskedett Debrecenben, az Ady Társaság, később az ún. Debreceni Diéta rendezvényein, majd néhány hónapig a Bocskaikertben lakott. 1933 február 1-én az Ady Társaságban tartott előadást A huszadik század vezérjelenségei címen. A lapok a legkiválóbb modem magyar kritikusként emlegették a beharangozókban. A társaság a következő előzetest szövegezte: !f A^ irodalmi ünnepély főszereplője Németh László lesz. E% a kiváló kritikus szinte egyedülálló jelensége a magár irodalomnak. Németh László fanatikusa az irodalmi becsületnek a% irodalmi bírálat függetlenségének. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hog e% a kitűnő író, akinek bírálatait és tanulmányait szívesen közölték a'z ország legelső folyóiratai a Nyugattól a Napkeletig, maga ad ki az első betűtől az utolsóig maga ír egy kritikai folyóiratot, hog szabadon, minden szerkesztői cenzúrától és minden anyagi érdektől függetlenül mondhassa el véleményét a magyar irodalom legújabb alkotásairól. Németh László, akiben e fanatikus becsülettel rendkívüli tehetség párosul, ma már szinte félelmes hatalom, akinek folyóiratában ítéletüket várják írók és művészek. Tanú ennek a folyóiratnak a címe, és a Tanúban hirdetett elveiről jön tanúságot tenni Németh László Debrecenbe. " Németh csak az előadás napján érkezett a városba. Az Ady Társaság a nehéz anyagi viszonyokra való tekintettel nem kért belépődíjat, hanem a költségek fedezésére 40 filléres műsorfüzetet bocsátott ki. Az est után a társaság társasvacsorára hívta a szereplőket (Németh Lászlón kívül Tamkó Sirató Károlyt, Pongrácz Kálmánt stb.). Az estről a legtartalmasabb beszámolóval a Debreczen szolgált: Juhász Géza bevezetője után, amint azt az előzetes programban jelezték, „Németh László tartotta meg A huszadik század vezérjelenségei című nag értékű, remek tanulmányának felolvasását. Éles keresztmetszetét adta a huszadik századnak, — mely új, gyakorlati ideálokat hozott a^ emberiségnek. A tizenkilencedik századnak három hibája van: a rablóerkölcs, hanyatló minőség s öncélú, határozatlan termelés. Ezután rátért a koráramlatok között a szocializmus fejtegetésére, melynek célja a kapitalizmus megszelídítése. A szocializmus át akarja hasonlítani a magántulajdonról álmodozó polgárt, és ki akarja ölni a kapitalizmust. Miután azonban kipusztította a kapitalizmust, maga is olyanformán gondolkodik, mint a 27 Németh László: A Tanú munkaterve. 28 Hankiss János: Egy olvasó jegyzeteiből. Debreceni Szemle, 1932. 434—435 29 Az Ady Társaság nagyszabású irodalmi estet rendez február 1-én. DFÚ, 1933. jan. 28. 3. A szöveg rövidebb változatát közölte a másik két újság is.
