Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Németh László és az Alföld

ben c. színművét, bár a közlés ígéretével kérte el tőle, nyílván a (külső-belső?) cenzúra nyomására végül nyomdába sem adta. Ily módon Németh László-mű először csak 1956-ban látott napvilágot. Ez a II. József volt.

1 Bevezető szöveg vag)'- kommentár nem tért ki a rendkívüli alkalomra, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna Németh-drámát közölni. De ne hibáztassuk a szerkesztőket, lehet, hogy ez is taktikus eljárás volt: nem akarták felhívni tettükre a figyelmet még egy jegyzettel is, mert abban óhatadanul meg kellett volna jelennie valami indoklásnak, utalásnak, hogy eddig miért mellőzték Németh Lászlót. Különben nem ő volt az egyetlen jelentős, korábban elhallgattatott vagy perifériára szorított magyar író, akit az Alföld kényszerűségből mellőzött. Vele, pontosabban Bűn c. regényével, egy évvel korábban, 1955-ben foglalkozott Bata Imre abból az alkalomból, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó újra megjelentette ezt a regényét. „Nem véletlenül esett a Szépirodalmi Könyvkiadó választása Németh Lász/ónak éppen erre a regényére. A. Bűn a harmincas évek Magyarországának a képét tárja elénk, olyan korszakot, melyet nem lehet elégszer elébe idézni a mának, s nagyon szerencsés, hogy a szemtanuk soka között Németh Lászlót is felvonultatják. "

2 A regény méltató elemzését a fiatal kritikus így fejezi be: íme, így élt az elnyomott ember a harmincas években."jellemző kritikusi attitűd és nyelvhasználat: csak így volt lehetséges (érdemes) Németh Lászlóhoz közeledni, részben átvéve az uralkodó irodalmi diskurzus nyelvi formuláit, noha világos, hogy használójának gondolkodásmódja (miként az íróé) az ellentétes értékpólust képviselte. Ötvenhat után Az 1957-es egyeden Alföld-füzet viszont félig-meddig Németh László-számnak mondható, hiszen ebben látott napvilágot Gulyás Pál szobájában c. nevezetes esszéje, több Gulyás Pál-vers kíséretében, s az ÉgetőEszter c. regényéről két kritika is. Az elsőt Vekerdi László írta,

3 idézve az írónak 1949-es Válasz-béli ismertetését saját regényéről, ezzel is jelezvén, hogy valami rendellenesség történt a regény körül. Vekerdi azt is tudatta, hogy a nagyszabású mű már 1948-ban elkészült. Kritikáját három nagyobb gondolat köré csoportosítva eljut a regény nyelvének méltatásához, hogy végül a könyv megjelenését ünnepnek minősítse. Tóth Bélát, túl az író minden művének kijáró érdeklődésén, az a kérdés foglalkoztatta, mit érleltek az író műhelyében a hallgatás, a csend évei? A kritika első részében összevetést tesz az általa legutóbb olvasott Gide-könyv, a Vatikánpin' Alföld, 1956/4. 1-43. 2 Bata Imre: Németh László: Bún. 1955/3. 97-98 3 Vekerdi László: Égető Eszter. 1957/1. 14-16 4 Tóth Béla: Égető Eszter. 1957/1. 16-18