Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Németh László és az Alföld
VIL Németh László és az Alföld Az Alföld (Építünk néven) 1950-ben indult útjára, s napjainkban már 56. évfolyamát jegyzi. A több mint fél évszázadból csaknem negyven az úgynevezett „állampárd diktatúra" vagy „létező" szocializmus időszakában telt, amely mint történelmi korszak voltaképpen csak a Szovjetuniótól való függőség tekintetében volt homogén. Jóllehet az 1980-as évek végére a diktatúra jelentősen fellazult, a folyóirat mégsem mondhatta magát szuverénnek, központilag és megyei szinten ellenőrzött szerkesztési gyakorlata meg kellett feleljen az irodalompolitikai előírásoknak. A központi irányítás ellenére a régiók, a vidék szellemi műhelyei késlekedve tudták követni az Aczél György-féle nyitottabb kultúrpolitikát, így joggal alakult ki az a helyzettudatuk, hogy a központi irányítás liberalizálódásával reciprok mértékben keményedett a vidéki ideológiai tűréshatár. A hírhedt három T (támogat, tűr, tilt) gyakorlata a fővárosban, ha nem is garanciákkal, de mindjobban érvényesült, melynek következtében több polgári és népi író újra megszólalhatott, elméleti síkon óvatosan megjelenhetett a másság; addig vidéken bebetonozták a dogmatikus marxizmust. Ezért mondhatjuk, hogy a vidéki irodalmi folyóiratok az 1970-es évektől kezdve valóságos szabadságharcot folytattak elsősorban a helyi hatalmi apparátusok ellenében. Ennek következtében egymást követték az irodalmi-politikai botrányok, melyek csúcspontja a Tispatâj c. szegedi folyóirat betiltása volt. 1956: II. József Németh László és az Alföld kapcsolata tehát a politikai és irodalompolitikai konstellációk függvényében értékelhető. A Rákosi-rendszer virágkorában, 1953-ig, szóba sem jöhetett az író neve az Alföldben, noha voltak olyan tagjai is a szerkesztőségnek, akik jól ismerték munkásságát és tisztában voltak értékeivel, sőt korábban erősen vonzódtak hozzá. (Juhász Géza, Koczogh Ákos, Kiss Tamás, Nagy János stb.). Őrá gondolni csak 1954-ben lehetett. Ám ismeretes, hogy Koczogh Ákos főszerkesztő próbálkozása nem járt sikerrel, a Petőfi Me\őberény-