Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

Villámfénynél, 1980. október 17. Ezek után kissé érthetetlen, hogy ismét majdnem egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Csokonai Színházban Németh-bemutatóra kerüljön sor. Az 1980/81-es évadban Orosz György vitte színre az író Villámfénynél c. darabját, amely első a társadalmi drámák sorában. Ismeretes, hogy a Nemzeti Színház 1938-as bemutatóján Tímár József játszotta Nagy Imre körorvos szerepét, s ez az alakítás az író számára mindörökre etalon maradt. Orosz György a Napló számára adott nyilatkozatában 33 kijelentette, hogy szerinte ez Németh László legjobb színpadi alkotása, „mert az akkori Magyarország képén keresztül egy olyan embert mutat meg aki minden kor számára példa lehet igényességével, szenvedélyeivel. Nagy Imre körorvos valójában egy igazj hős, a Villámfénynél pedig a modem magtar drámairoda­lom egyik alapműve." Elárulta, hogy először rendez Németh László-drámát, bár már régóta és izgalommal készült a találkozásra. )y A színrevitelben megpróbáltam formailag túllépni Németh László társadalmi drámáinak eddigi rendezésein. (...) arra töre­kedtem, hog' minél kevesebb külső eszköz vonja el a figyelmet a mű mondanivalójáról, a benne szereplő emberek helyzetéről. (...) Németh László azt akarta, hogy műve a minden­napokon túlmutató legyen. Neki ez sikerült, s remélem, hog a mi előadásunk is érzékelteti ezj a szándékot. " Tun Gábor kritikájában 34 szembesítette az előadást a rendező nyilatkozatá­val, s úgy találja, hogy a Villámfénynél olvasva összetettebb, differenciáltabb mü, mint a megvalósult előadás. Orosz György rendező nem „bízptt a darabban rejlő társadalmi vonatkozások hatóerejében, s emiatt helyezte az előadást vetített képek és a zene segítségével történelmi összefüggésekbe. " Ám nem történelmi illusztrációval akart szol­gálni, hanem az orvos magatartásában a hőssé absztrahálható mozzanatokat kí­vánta felmutatni. De az előadás nem igazolta ezt a szándékot, mert az eszme­szerelem-család szentháromságának bonyolult gondolaköréből éppen az eszme halványul el, a szerelmi szál felerősödik, holott a szerelem csak eszköze lenne a férfinak ahhoz, hogy az igazi társ megtalálásának lehetőségét remélve ráeszmél­jen küldetése súlyára. Hőssé csak a vállalkozás erkölcsi nagyságának kellően súlypontozott, következes ábrázolása avathatná. A debreceni előadásban azon­ban egy 7 öregedő férfi lemondó számvetése váltja ki a katarzist. Ebben felelős — véli Turi Gábor — Sárosdy Rezső is, akinek alakításban sok a külsődleges esz­köz, s „leginkább az intellektuális fensőbbség hiányzik játékából. Partnerei pedig gyakorta hangsúlyt tévesztenek, ráadásul Simor Ottó a jegyző szerepében 'túlságosan jó', az^z mellék­szereplőként ő kerül az előadás fókuszába. " 33 Villámfénynél. Ma bemutató a Hungária Kamaraszínházban. HBN, 1980. okt. 17. 4 34 Turi Gábor: Németh László: Villámfénynél. HBN, 1980. okt. 26. 7

Next

/
Thumbnails
Contents