Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

Zet, az egész társadalom igazi gondjai felé. " Szerinte már 1945—46-ból visszatekintve ez a család, s vele az egész témakör is más koordinátarendszerbe kívánkozik. E. Fehér Pál a dráma könyörtelen ábrázolásmódját hangsúlyozza, s az az érzése, hogy a néző „egy Garda Lorca-darab fullasztó, embernyomorító társadalmi kötöttségeinek tanúja. "

2Ó Gábor István azt üdvözli elsőnek, hogy végre életre kelt Németh „papírszjnházának" eg' újabb drámája, „egparasztcsalád széthullásának nagyon pontos, klinikailag jól diagnosztizált képe. "

2l Magyari Vilmos az Alföld hasábjain annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „az Erzsébet-nap olyan dráma, melynek történelmi és társadalmi problematikája felett eljárt ugyan az idő, emberi vonatkozásai azpnban ma is érvényesek"'

28 Dicséri Németh László erőteljes paraszti ábrázolását, melynek hitelességét a belülről látás, a lelkiállapotok és tárgyi mozzanatok ismerete garantálja. Dramaturgiai hibának tartja azonban a gyakori szituáció- magyarázatokat, amelyek a közönség tájékoztatására szolgálnak, de ezek kihúzzák a szőnyeget a valóságos drámai cselekmény alól. A drámában, eltérően Németh László szokásos dramaturgiájától, nincs „az egész cselekményt meghatározó, magával ragadó drámai hős, ezért laposodnak életképekké a szituációk, a felvonások. Zseniális dramaturgiai mozzanatnak tartja viszont azt a visszafojtottságot, amelyet Vargáné halálos betegsége vált ki, s amely azonnal robbanni fog ha a végzetes esemény bekövetkezik^ Bényei így minősít: „Alázatos előadásban láttuk a drámát — ahogy az író kívánta égik levelében. A társulat vállalta Németh Lászlót, tolmácsolni akarta igazán és tisztán. A be nem avatkozó rendező szerénységével maradt háttérben Szász Károly, nem Ötleteivel akart elkápráztatni, hanem szabad utat engedett az írónak és színésznek. Igaz, viszony teremtése nem mindenütt teljes, itt-ott harsányságnak, (második felvonás) máshol a szentimentalizmusnak, (harmadik felvonás) engedett egy picit többet. De egészében mégis korrekt előadás született. Még azf is hozzátehetjük, hogy az előadás nagy részében sikerült valóságos paraszti világot teremteni a színpadon, hitelrontó és bántó momentumok nélkül. " Papp Antal Szász Károly rendezését „a gondos-pontos naturalizmus" típusának tartja, nem lebecsülő éllel, mert szerinte Németh darabja eleve naturalista jellegű, s nem sok mozgási teret ad a rendezőnek és a színészeknek. E. Fehér a rendezést korrektnek tartja, s legnagyobb erényének azt tekinti, hogy alkalmat adott Lontay Margitnak a Mater familae megszemélyesítésére, amihez olyan színeket is képes hozzáadni, amelyek a drámában nincsenek meg. 25 Papp Antal: Erzsébet-nap. Németh László premier Debrecenben. Magyar Hírlap, 1971. nov. 15. 6 26 E. Fehér Pál: Az Erzsébet-nap Debrecenben. Népszabadság, 1971. dec. 2. 7 27 Gábor István: Erzsébet-nap. Németh László drámája Debrecenben. Magyar Nemzet, 1971. nov. 26. 4 28 Magyari Vilmos: Németh László: Erzsébet-nap. Ősbemutató a Csokonai Színházban, Alföld, 1972/1. 88-90