Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A háború után (1945-1975)

A Napló nemcsak ebben az ügyben foglalt el barátságos álláspontot. 1966ban, a nőnap tiszteletére írott irodalmi áttekintésében ezt olvassuk: „Németh Lász/ó neve kiemelve kínálkozik ebbe a felsorolásba, hiszen legtöbb regénye, sőt néhány drámája is a női élet, a nő és a társadalom, a nő és a konvenciók, a nő és a hivatás nagy kérdéseivelfoglakozik. Németh László művész} energiáinak legjavát a nők életsorsának ábrázolására szentelte. Ennek bizonyítására csak néhány emlékezetes nevet hadd említsek: Égető Eszter, Kurátor Zsófi, Kárász Nelli, Kertész Agnes. Kertész Ágnes említése azért figyelemre méltó, mert az Irgalom 1965-ben látott napvilágot, amelyet a Napló külön is méltatva fogadott.

31 „Olvasóink figyelmébe olyan művet ajánlunk, amely a kivételes teljesítmények közé tartozik. Egyszerre művészi, erkölcsi és emberi remeklés. " Utolsó látogatások Németh László az 1960-as években már csak kétszer fordult meg Debrecenben. 1968-ban elfogadta a Pedagógus Kultúrotthon meghívását, és áprilisban 300 fős (!) közönség előtt tartott előadását. (Mit tehet egy magyar tanár?) Másnap pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalom professzorainak társaságában felkereste a Bocskaikertet, ahol Gulyás Pál özvegye és családja várta egy nosztalgia-vizitre. A programot dokumentáló tudósítást hiába keressük a helyi lapban. Ez azonban nem az újság hibája: Németh László maga kérte a szervezőket, hogy jövetelét ne verjék nagydobra, mert nem akar tömeggyűlést tartam. A lap különben közvetlenül látogatása előtt hozta a hírt, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a „Megbecsülés jele" érdemrendet adományozta számára orosz;

., Németh Loszlo az egyetem előtt szovjet műfordításaiért. [háful BartQ János) 50 Bakó Endre: Fannitól Annáig. A nők és az irodalom. HBN, 1966. márc. 6. 6 51 Székelyhídi Ágoston: Irgalom. Németh László új regénye. HBN, 1965. jún. 2. 5