Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)

Az erdélyi események. Székely Mózes és Basta. A megtorlások

E vádpontok egyébként ténylegesen igazak voltak. Basta „zsarnoki" tette tehát nem valótlan állításokban rejlett, hanem adott szavának megszegésében. Boronkay Jánosról Nagy Iván megjegyzi, hogy eszes és vagyonos ember volt, tekintélyes családoknak rokona. Azonban vagyonának jelentős része Basta alatt odaveszett. 1602-ben Székely Mózses és Tholdi István ő általa akarták Déva várában Báthory Zsigmondot fogságba vetni. Később beleegyezett a Zsigmond elleni merénylet tervébe is. A korabeli források szerint gazdag és szép leányára, Zsuzsannára Basta egyik bizalmi embere vetett szemet.

35 Kálmády Mihályról a fentieken túl érdemes megjegyeznünk, hogy az Erdélyben is élt Kálmándy család egyik tagjáról van szó, aki Székely Mózes mozgalmában tevékeny szerepet vállalt, s aki többed magával Karánsebesre menekült, s onnan Basta biztatására visszatért.'

16 Csiszár Gergely kora egyik népszerűbb embere volt, szerzemények és adományozások utján komoly befolyásra tett szert. Báthory Zsigmond adományából 1595-ben Magyarigenben és Mihelesden, 1598-ban Zaránd több helységében kapott részbirtokot. Basta korában 1602-ben Erdélyből ő is török területre menekült, majd Székely Mózessel visszajött és harcolt. tárgyalásokat folytatott a város átadásáról. Gyulafehérvár sorsát Székely Mózes megérkezése döntötte el. Szamosközy István: Erdély története. (1598-1599., 1603. Bp. 1981. 323 -342. Thomas, Capreolo a császári hadvezér, Basta rokona. Capreolot Török Bálint, aki szintén Székely Mózes egyik parancsnoka volt, s Hunyadvár birtokosa a Vaskapunál kiszabadította. Kővári i. m. 149. Szamosközy i.m. 429.Capreolot Bogáthy Miklós és Menyhért testvérek fogták el, akit Básta a székelyekhez indított, hogy azokat az ő részére fegyverre szólítsa. Várfalvi Nagy János: Székely Mózes. Századok. 1869. évf. 715. Az eset után a fiatal Bálint járványban meghalt, örököse Török István ekkor pápai főkapitány volt. Mátyás főherceg utasítja Bastát, hogy védje meg annak hunyadi várát és birtokát. Bécs, 1603. okt. 4. Basta levelezése i.m. 310-311. 1399. sz. irat. ,JEgyik leányát a dalmát eredetű, alacsony sorsú szülék gyermeke, Lodi Simon karánsebesi bán akará nőül venni, de ezt az atya éltében tehetni nem remélvén, állítólag azon dolgozott, hogy Básta Boronkait kivégeztesse, hogy igy leánya kezével annak szép birtokaihoz hozzáférhessen." Basta - mint Bethlen irja - kegyelmet kinált Boronkainak, ha katholikus vallásra tér, de az református vallását odahagyni nem akarva, a kísérletet visszautasitá." Nagy Iván i.m. Kővári i.m. Lódi Simont Basta egyik oklevelében „rácz" kapitányként említi. Basta levelezése i.m. Dévai tábor. 1603. szept. 20. 307. 1392. sz. irat. História de rebus Transylvanicis / Wolfgang Bethlen; hunc recognovit, supplevit. praefatione ac indice instruxit Josephus Benkő. - Tomus 6. - Cibini, 1793. 8-12.