Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)
A nyomtatványról
egy könyvárverési aukció során, s megvétele nyilvánvalóan az akkori múzeumigazgató, H. Fekete Péter érdeme. Az aukciós katalógusban (3925. sz.) Bocskay címen szerepel, illetve a gót betűs címlap latin betűs átírással. Leírása: OO 1605. K 4r. 5 lev. A katalógus megjegyzi, hogy a nyomtatvány igen ritka, sem Apponyi, sem Szabó nem ismeri. Kikiáltása ára 20 pengő volt, a tényleges vételi árat nem ismerjük. 1 A Hajdúsági Múzeum tulajdonába került példány világos-zöld ragasztott boritóval van ellátva, de ez egyértelműen utólagosan készült, s ragasztott védőborítás. Az eredeti nyomtatvány fűzött kötésű. Possesori bejegyzésként értékelhetjük azt a cégreklámot, amely a zöld színű védőborítás belső lapjára ragasztva található, s amely szerint az egykor Carl Helf könyvkereskedő és antikvárius üzletében volt, amely Bécsben a Kärtnerstrasse 1019 sz. alatt található. A bécsi antikvárius személyéről a következőket tudhatjuk. 1825-ben született, evangélikus vallású, s Mecklenburg hercegségben, Neubrandenburgban dolgozott könyvkereskedő-segédként. Apai segítséggel alapított Bécsben könyvkereskedést, amely reáliskolai és gimnáziumi tankönyvek eladásával, segédkönyvek árusításával is foglalkozott. 1893-ban halt meg 68 éves korában. 2 Témánk szempontjából ez annyiban érdekes, amennyiben porosz területről származott, arról a tájról, amely annak idején a protestáns vallás érdekében is Bocskai mozgalmával szimpatizált, s ahonnan, mint látni fogjuk, a Szerencsről címzett kiáltványnak a párja is található. Azt kell tehát mondanunk, nem elképzelhetetlen az, hogy Carl Helf, aki Neubrandenburgban korábban is könyvkereskedőként dolgozott, a később a Hajdúsági Múzeumba került példányt onnan hozhatta magával Bécsbe. A legújabb magyar könyvészeti kutatások során ugyanis előkerült a wolfenbütteli könyvtárból - tehát a fentebbi területről - az „ismeretlen" szerencsi kiáltvány másik példánya, amelynek szövege megegyezik a Hajdúsági Múzeum példányával, de címlapja más." Ez azt bizonyítja, hogy a kiáltványnak legalább két kiadása volt! A Hajdúsági Múzeum példánya puttófejes, barokkos záródísszel ékesített, míg a wolfenbütteli pélHajdúsági Múzeum Történeti Adattára 1915. 2 Georg Hupfer. Zur Geschichte des antiquarischen Buchhandels in Wien. Diplomarbeit zur Erlangung des Magistergrades der Philosophie aus der Studienrichtung Deutsche Philologie eingereicht an der Geistes- und Kulturwissenschaftlichen Fakultät der Universität Wien. Wien, 2003. 43 - 44. 3 Németh S. Katalin: Ungarische Drucke und Hungarica 1480-1720. Katalog der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. München - New York - London - Paris, 1993.
