Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)

A nyomtatványról

lendő a kultúrtörténeti gyűjtése a középkortól a felvilágosodásig. A kutatás, oktatás, képzés szolgálatában áll. Külön hungarika-gyüjteménye nincs, de az állományában 1550-től értékes magyar kiadványok találhatók. A nyomdahelyek katalógusa alapján a magyarországi kiadványok (241 mű) a 18. századtól követhetők nyomon, de ezek feltárása a katalógusokban külön kutatást igényel. Gazdag a magyar vonatkozású kéziratanyaga.

6 A magyar történeti kutatás számára mindeddig ismeretlenül maradt Szerencsről keltezett német nyelvű kiáltvány új mozzanatokkal bővíti a szabadságharc diplomáciatörténeti hátterét, de belső történetét is. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a nevezett kiadványnak semmi köze a magyar történetírás által többé-kevésbé jól ismert, latin nyelvű manifesztumhoz, amelyet a magyar történettudomány „A szabadságért fegyvert fogott magyar rendek kiáltványa Európához" címen ismer, s amely keletkezésének történeti háttere ma sem kifogástalanul tudott.

7 E kiáltványnak nem tudjuk sem szerzőjét, sem pontos keletkezési idejét, sem terjesztésének módját.

8 Mindenesetre a mondanivaló ténylegesen egybecseng Verancsics Faustus csanádi püspök 1606-os memorandumának a szövegével, amely katolikus oldalról szintén a császári vezetés rövidlátását, hibáit és bűneit, a protestánsokkal szemben elfogadhatatlan magatartását ostorozta. Ez bizonyíthatja, hogy Verancsicsra hatással volt 6 Leírását ld. az MTA Könyvtára (Budapest), Kézirattár, Csapodi-iratokban. (Vö. 4. tétel.) Kiadványai is elősegítik a kutatást. 7 Querelae excusationes cum protestatione Regni Hungáriáé praesertim partium superiorum coram Deo et toto orbe Christiano. MOE XI. k. 8 Károlyi Árpád az irat keletkezési időpontját 1605. április és július közötti időre tette, s annak szerzőjét Bocatius János kassai főbíró személyében jelölte meg. (MOE XI. k. 140. 168-184. ). E kiáltvány első magyar nyelvű közreadója, Benda Kálmán az irat keletkezését 1605 tavaszára tette (A Bocskai-szabadságharc Bp., 1955. Mahkai László úgy látta, hogy „a kiáltvány jelenleg ismert latin nyelvű szövege keletkezését 1604 november 10 és 1605 éiprilis 7 közé kell tennünk" (Makkai László: Bocskai és európai kortársai TSZ 1974. 4. sz. 486., 489.) Nagy László egyértelműen Káthay szerzősége mellett állt ki, s annak keletkezését 1604 végére tette . (A ,.magyar nemzet árulójának" élete és halála / Nagy László. In: Botránykövek régvolt históriánkban / Bp. 1997.- 137-178. 9 Tóth László: Verancsics Faustus csanádi püspök és emlékiratai V. Pál pápához a magyar katholikus egyház állapotáról. (In: A Gróf Klebeisberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve.) Bp. 1933. 155-211.; Jelentés a katolikus egyház állapotáról, 1606. Verancsics Faustus. In: Machinae novae és más művei /. ; vál., sajtó rend., utószó, jegyz. S. Varga Katalin ; ford. Zsátnboky Zoltán. Bp. 1981. 313-325.P