Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
te bevehetetlenné. Mint püspöki székhelynek, „rendes" őrsége volt, s a védők számát növelte Pöstyéni Gergely beszorult hada, s a környék menekülő nemessége. Annál inkább értékelnünk kell a keresztesek itt kivívott sikerét. 58 A megye központja tehát elesett, s vidéken is többnyire a parasztok maradtak fölül. Az érintett táj Bihar sík vidéke, alföldi fele, a hegyvidék csendesnek mutatkozott. 59 Az események rövid felidézése azért is érdekes, mert olyan területek kerültek szóba, amelyek később a bihari hajdúság központi területeinek számítottak, mint például Kölesér-N agy szalonta, Körösszeg, s áltáléiban a megye síkvidéki része, amelyen egy évszázad múlva hajdútelepek sorjáztak. Meglátásunk szerint ez nem lehet a véletlen müve, mint ahogyan nem volt véletlen a hajdúk szerepvállalása a parasztháborúban sem. A bihari síkság egyébként is kisnemesi és mező városias jellegű vidékén a felkelésben azok játszhattak szerepet, akik a középkori „libertás" valamilyen fokán állottak, s akik a hamarosan bekövetkező kettős királyválasztás csatározásai során, majd a török folytonosan ismétlődő pusztításai miatt a fegyverforgatást választották. Röviden érintenünk kell a szabolcsi, szatmári eseményeket, elsősorban a társadalomtörténeti párhuzamok miatt. Szatmár és Szabolcs határos területén a Tisza csapi könyökében Olcsva, Apáti, Várasdobos, Fehérgyarmat, Náprád, Panyola, Kérsemjén, Matolcs, Tunyog, Vitka, Nagy- és Kisdobos, Kisnamény Szatmár megyei; Szamosszeg, Mada, Rohod, Petneháza, Gyulaháza, Karász, Baka, Bácsaranyos, Gyüre, Tornyospálca és Varsány Szabolcs megyei községek népe pusztította a vidéket. Az egri káptalan polgári és ' Bunyitay szerint a várat nem sikerült elfoglalni, de kiemelte: „Pöstyény Gergely a pórhadak közeledtével a püspökségi s megyei zászlóaljak élén eléje sietett azoknak, de visszanyomatott s a vár falai közt kénytelenült keresni menedéket. - Erre Váradon mindaz, mi a váron kívül esett, lángbaborult s a felkelők zsákmánya lőn. Pöstyény be volt kerítve. Lőrincz pap seregének egy része a vár ivásához fogott, más része a vidékre távozék, s hogy mit müveit ott? a lángbaborult ég hirdette éjjelenként a várbelieknek. Pöstyény kirohanást is próbált az ostromlókra, de sikertelenül; egy elesett helyett tíz, száz felkelő támadt reá." Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Első kötet A váradi püspökök A püspökség alapításától 1566. évig 369. 'Forrásaink Lőrinc pap nevéhez kötik a Szilágyság dúlását, amely elsősorban a losonczi Bánffyak birtokai ellen irányult. Ebben a hadműveletben foglalták el Sólyomkő várát is, amely már átvezet a Kolozsvár környéki eseményekhez. Az újabb kutatások szerint itt veszthette életét Telegdy István, II. Ulászló kincstárnoka, Bihar vármegye egyik legősibb és leggazdagabb családjának tagja, aki a királyi tanácsban annak idején ellenezte a keresztes bulla kihirdetését. Barta G. - Fekete N. A. i.m. 182.
