Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
armálisok viszonylag alacsony számát. A vármegye levéltára ugyanis 1660ban elpusztult, míg Szabolcsé, Borsodé és Szatmáré többé-kevésbé épségben napjainkig fennmaradt. Egyébként tényszerűen még a következőket tudjuk! Pontosan ismerjük, hogy Nagykereki védelméhez Örvéndy Pál, Bocskai hü kapitánya Egri István hajdúit - mintegy háromszázat — fogadta fel, akik Kölesér romjai közt tanyáztak, s azt is tudjuk, hogy magában Nagykerekiben is laktak már a hadi események bekövetkezte előtt hajdúk, 135 sőt magának Egri István hajdúkapitánynak is ott volt a lakása. 136 Gyulaffy Lestár egyenesen 800 „beszorult" hajdút említ, „kik ott Kerekiben az városban házosultak volt meg, és ott laktanak, házok és mindenek ott lévén". 131 Ha a megadott szám fölött lehet is vitatkozni, nagy számú hajdú Kerekiben való lakása bizonyítottnak vehető. Szerencsés esetben név szerint is követni tudjuk egy-egy partiumi hajdúkatona életútját. így a Bihar megyéhez közel fekvő, de Szabolcsban lévő, s Hadházról származó Mérges Mártont (de Hatháza) Bocskai Kassán, 1606. szeptember 8-án nemesített meg, s azt is tudjuk, hogy a nevezett Mérges Mártont Hadházon 1600-ban és 1602-ben még a dézsmajegyzékekben írták össze. Ebben az esetben tehát egy konkrét helyen lakó, hajdúvá lett jobbágy pályájáról adhatunk hírt. Tudunk több olyan nemesítésről is, amelyet olyan helyen lakó vitéz kapott meg, amely helyet későbbi az erdélyi törvénycikkek Bocskai által telepített hajdúhelyek közt sorolnak fel. Nyilvánvalóan tévesen, de e tévedésnek komoly magyarázata lehet az, hogy már a szabadságharc előtt lakhattak ott hajdúk, sőt Bocskai közülük egyet-egyet a maga személyében meg is nemesített. Sárándi Kis Márton, Herpáli Deső Benedek, vekerdi Olasz Péter nemesítéseit hozhatjuk fel itt, vagy Gyarmati Istvánét, akit az oklevél egyenesen a gáborjáni hajdúk hadnagyának nevez. Közismert az is, hogy a Bocskai kori hajdúság jelentős csoportja a Kunság területéről származott, tehát kiváltságolt helyről. Különösen igaz ez a Szoboszlón külön kiváltságlevéllel letelepített hajdú vitézekre. A felkelés Nyakas Miklós: A megye településeinek története és épített emlékei: A hajdúk betelepedésétől a közelmúltig. In.: Hajdú-Bihar évszázadai [Szerk.: Angyal László András] Debrecen, 2000. 199-472. p. Nagykereki címszónál. „Egri János az magyarok hadnagya volt egy, kinek háza és öröksége Kerekibe volt" Szamosközy István történeti maradványai. 1542 - 1608. Bp. 1880. Gyulafy Lestár följegyzései 1565-1605 / kiadta, bev. Szabó Károly. Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századokból. - [1. köt.] - Bp., 1881. (Monumenta Hungáriáé Historica : Magyar történelmi emlékek : Második osztály: írók, 31.) 31. old.
