Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Sólyomkő vára körül a 16. század derekán egy sajátos katonai vidék szerveződött, illetve újjászerveződött, amely bizonyos hadászati szerepkört 171 l-ig betöltött, majd egykori kiváltságaira alapozva különös autonómiára • FAMCSÍIÍA »log GÁIOSI-IÁZA* D«rtiHVj# Sövtkolvp? A Sólyomkő várához, rendelt báródsági szabadalmas falvak. Feladatuk az Erdélybe vezető út (Királyhágó) ellenőrzése tett szert. A báródsági nemes kerület a megye váradi (központi) járásában, a Sebes-Körös völgyében fekszik - amelyet hajdan Sólyomkő vidékének is neveztek, s amelynek határa keletről a feketetói erdő és a Királyhágó csúcsa, ahol a Kolozsvárra vezető országút is keresztülhalad. 1790-től, részint a vármegyétől is támogatva, kisnemesi jogokra alapozva sajátos önigazgatást építenek ki, élén a Báródság főkapitányával. A Báródságot Szapolyai János 1532 táján szervezte újjá.

121 Fontossága az ország két, majd három részre szakadásával magyarázható, s azzal, hogy így megnőtt az Erdélybe vezető utak őrzésének, vigyázásának fontossága. Sólyomkő várának birtoklása ezért korántsem csak egy vár és uradalmának tulajdonlását jelentette, hanem az átlagosnál nagyobb katonai szerepet és 121 Nyakas Miklós: A báródsági nemes kerület rendtartása a XVIII. század végéről = BMÉ III. 1982. 167-176. p. Berettyóújfalu. Uő: Eltűnt iratok nyomában. Egy hajdanvolt kiváltságolt kerület, a Báródság. (Studia Oppidorum Haidonicalium V.) Hajdúböszörmény, 2001. 304 p. Feladatuk volt Sólyomkő várának védelme, illetve az utazók biztonságának szavatolása, mivel az országút Feketetótól kezdve Sólyomkőig a Réztetőn át mindenütt rengeteg erdőségeken vezetett keresztül.