Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

nemesi „libertás" valamely szintjén állottak, életmódjukat, gazdaságukat és gazdagságukat, vagyonukat, sőt földbirtokaikat tekintve viszont nem biztos, hogy lényegesen a jobbágyság fölött állottak, ha egyáltalán fölötte voltak. S ilyen terület Biharban is szép számmal volt! A Nagykeresér kisnemesi falvaira gondolunk itt, de más területekre is. A megye déli részén a két Körös között elterülő síkság más jelleget mutat, mint a Sebes-Körös vonalától északra fekvő terület. Sok itt a praedium, az egykoron falu, falukezdemény vagy korai földesúri majorság, későbbi pusztabirtok.

47 Nagy részük az egész középkoron át lakott birtok volt, s csak a 16-17. századi háborúk semmisítették meg azokat.

48 Biharban azonos jellegűeknek látszanak ezek a földrajzilag is zárt tömböt alkotó falvak, melyek szűk határukkal, kisbirtokos, nemesi szabadságban élő lakóikkal meglehetősen különböznek egyrészről a hegyek alatt húzódó püspökségi és káptalani birtokok lakóitól, másrészről a két Körös partján elterülő nemzetségi nagy- és középbirtokoktól. Ez a terület a legtöbb hasonlóságot a más vármegyékből is ismert kisnemesi-vidékekkel mutatja. A szűk határú, sűiiín egymás mellé épült telepek gyakran osztódtak többnyire a falu nevét viselő és azzal rokon családok között. A középkor végére egyes községek eljutottak arra a fokra, amely az egész falut egymással rokon, szegény kisbirtokos nemesek közösségévé tette. Az Ugra melletti Fancsika és Erdőgyarak, kelet-nyugati irányban pedig Görbed, és a Sarkadkereszturral szomszédos Nyék jelölik ezt az egységes területet, félig körbevéve Szalontát és Madarászt. E terület települési, népesedési viszonyait legjobban Jakó Zsigmond elemezte, akinek a megállapításait máig érvényesnek tartjuk. Taglalta a kisbirtokosság összetevő elemeit, megkísérelt rámutatni azoknak a különbségeknek a magvára, amelyek az egyes falvak között mutatkoznak. Megállapította, hogy a községek megtelepedési időpontja között nagy különbségek vannak. Vannak közvetlenül a honfoglalás utáni századba visszavezethető telepek, de a többség későbbi.

49 Mivel sajnálatos módon a területre vonatkozó okleveles anyag igen szegényes, a pontos időrendet nagyon nehéz megállapítani. Jakó Zsigmond szeA prœdiumra lásd Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem köréből. I-II. Agrártörténeti Szemle. 1963. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Lm. 98-116. Az első biztosabban meghatározható falvakat (Nyék; Keszi és Varsány) az egyes törzsek szétszóródó töredékei a 10.-11. század fordulóján ülték meg. Későbbi korból (11-12. századból) keletkezett Mező- és Kötegyán.