Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Birtokviszonyok és társadalomszerkezet

A vármegye első ránk maradt adóösszeírását 1552-ben Literati László királyi dicator végezte. Az összeírás teljesnek mondható, s mivel még a török pusztítás előttről való, országosan is figyelemre méltó, hiszen így hű képet kaphatunk a későközépkori Bihar vármegye birtokviszonyairól. Az összeírás alapján képet alkothatunk a vármegye közigazgatásáról is, amely több fontos vonásban különbözött a Királyhágón túli megyéktől. Tekintettel arra, hogy Bihar a vizsgált korszakunkban az Erdélyi Fejedelemséggel állt szoros összeköttetésben, érdemes egy pillantást vetnünk az erdélyi nemesi vármegyék szerkezetére. Az erdélyi vármegyék két járásra oszlottak, még ha esetleg több szolgabírájuk is volt, mint például Fejér vármegyének. A két járás igen régi eredetűnek látszik, s Fejér vármegyét kivéve, a szolgabírák számával van összefüggésben. A 16. század közepétől fogva a vármegyei tisztikar választása s hivatalviselése is összefüggésbe hozható a járásokkal; Erdélyben minden egész vármegye, két tükörképszerűen megszervezett fél vármegyeként is felfogható. Ez az Erdélyre jellemző sajátosság oka nem egész világos. Összefüggésben állhat ez a sok szempontból más természetű birtokviszonyokkal, a földrajzi sajátosságokkal, s a közigazgatási munkamegosztással is. A hivatalok viszont vármegyeiek voltak, akárcsak a jegyzői hivatal.

32 A magyarországi vármegyék ezzel szemben négy járásból állottak. így Bihar vármegye is. Járási központok gyakorlatilag nem voltak, de szinte törvényszerűen azt a helyet tekintették annak, ahol a szolgabíró lakott. Nem rögzült a járások neve sem. Bihar vármegye 1552-ben négy járásra oszlott, amelyeket a szolgabírák után nevezték el. Szolgabírák a következők voltak; Az első járásban Sassi Ferencz, a másodikban Márkus András, a harmadikban Zarándi Imre, a negyedikben Bencs Tamás.

23 Az egész vármegye területén 10 830 portát vettek számba, mely az egyes birtokosok között a következőleg oszlott meg! Egyházi birtokok: 1. Váradi püspök 2796,2. Váradi székeskáptalan 1241, 3. Szentjobbi pálosok 108, 4. Szent István káptalan 92, 5. Káptalani nagyprépost 62, 6. Káptalani kisprépost 321/2, 7. Szentjános apácák 28, 8. Klarissza apácák 26, 9. Mindszenti remeteszerzet 19,10 Debreceni plébános 18, 11. Meg nem nevezett barátok 81/2, 12. Szent Péter káptalan 8, 13. Szolnok-Dobokavármegye monographiája.I. kötet. A vármegye általános leírása, múltja és megalakulásának ismertetése. írták: Tagányi Károly, dr. Réthy László és Pokoly József. Dés, 1901. Az összeírás elemzését Jakó Zs. i. m. Mezősi Károly: .Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejébben (1692). Bp. 1943. és Borovszky S. i.m. alapján végeztem