Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Függelék
nem fogja, meg nem bünteti, és az károst meg nem elégíti, az ura maradjon azon poenán, hogy szegín kösségünk házánál maradhasson békével, csendességgel, nagyságodnak dézmát, adót adhasson, földes urának szolgálhasson, hogy így mi is az nagyságod szolgalatjára alkalmatosbbak lehessünk, és ez után ha ki hajdú kapitán vagy hadnagy lészen, proscribá ltassék. Az mely hajdú penig jobbágy lévén az ura híre akaratja nélkül magát megnemesíté, abból observáltassék az régi constitutio, tudniillik hogy az fejedelem senkit soha citra voluntatem dominorum terrestrium meg ne nemesíthessen, ha meg nemesítené, vagy megnemesítette volna is, afféle nobilitatio ne stálljon. 1/2 AZ ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉS VÉGZÉSE MEDGYES, 1614. FEBR. 23-MÁRC. 16. EOE VI. Bp. 1880.416 (9) Az erdélyi birodalomban lévő és szabad helyeken lakó hajdúság, az mint magok is kívánják, az hajdú nevet letévén, minden állapotjokban az nemességhez tartsák magokat, és az mely vármegyékben laknak, ahoz hallgassanak; az hadakozásnak idején is az vármegye zászlaja, alájővén az viceispánoktól függjenek. 1/3 A GYULAFEHÉRVÁRI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYEI 1623 MÁJ. 14. - JÚN. 6. EOE VIII. 1621 - 1629. Bp. 1882. 122 - 123. Articulus XVI. Az hajdúvárosok hogy az latrokat az viceispán kezében adják, és el ne merészeljék bocsátani, sub poena fl. 200 statuitur: Jelentik kegyelmes Urunk az Bihar varmegyébéli uraink és atyánkfiai, hogy noha az hajdú városok nemes nemet viselvén némely részében ö kegyelmekhez hallgatnának, de azonban magok között minden derekas törvényeket adjudicálnának, és exequálnának is; holott nekik arról semmi privilégiumok nem volna, alioquin pedig az olyan dolgok vármegyét concernálnának. Végeztük országúi, hogy a modo deinceps afféle latrokat tartozzanak az viceispánok kezében adni, büntessék azok törvény szerént, ők pedig afféléket soha ne merészeljenek el bocsátani, sub poena ducentorum florenorum. 570 Kétszáz forint büntetés terhe alatt 304