Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
török hódítás előtt a hajdúvárosok tartoztak, az összefogó, irányító, felügyelő szerepét többé nem tölthette be. Az 1692-es összeírás az Erdélyi Törvénytár által megnevezett húsz hajdúváros közül lakottan találja Bagaméri 7, Bagost 12, Berettyóújfalu 50, Derecskét 32, Félegyházát 16, Kabát 26, Konyárt 15, Mikepércset 12, Sárándot (Bakó-) 8 családdal. Kornádi hajdú mezővárost egy év óta lakatlannak mondják, de négy elmenekült lakosát Derecskén írták össze. Ugyancsak Derecskére menekült a nyolc éve lakatlan Tépe három hajdú lakosa is. Négy mezősasi hajdút zsellérként a hajdúváros Kábán tartózkodott. Az elmenekült lakosok tehát más hajdú városokban kerestek menedéket. Csupán Bakonszegen találunk a jobbágyok közt egy itt összeírt hajdú lakost, ennek itteni tartózkodása is magyarázható Bocs elpusztult magánföldesúri hajdúteleppel. 551 A török hódoltság végén az 1692-es összeírás szerint lakott hely kilenc hajdúváros (oppidum hajdonicale) s ebben összesen 199 a Bakon szegen öszszeírt 1 hajdúval együtt kereken 200 hajdú család élt. Kornádi, Sas és Tépe menekült hajdú lakosait 1692-ben még más helységekben nyilvántartották, amely a település továbbélésének egy bizonyos szintje. Régent hajdú pusztaként (praedium hajdonicale) ismerik. Harsány, Szalonta, Ürögd a 17. század végén már emberemlékezet óta lakatlanok, Körösszeg, Tamási és Vekerd 552 pedig annyira elpusztult, hogy az összeíróknak tudomásuk sincs róluk. A hajdú helységeknek tehát több mint a fele kihalt a török időkben, s a megmaradtakban is a régi lakosságnak már csak a töredéke élt. Az 1692-es kamarai összeírás adataival azonban óvatosan kell bánnunk. Az összeírás a pusztulásnak nagyobb mértékét mutatja, mint a valóságban volt. Erre a hamarosan készülő megyei összeírások adatainál derül fény. 1 Mezősi, 209 p.; Dankó I. A körösköz-bihari hajdúság, 68 p. Illetve a zsákai várral, amelyhez Bocs is tartozott. A Garabuczi-család egyik tagja a zsákai vár porkolábja is volt. V.o. Nyakas Miklós: A bihari részek református egyházi javainak összeírása 1809ből = BMÉ I. 1976. 120. p. Berettyóújfalu. „Egy ezüst Tányér ily mettzéssel: Sákai: Porkoláb: Garabvczi Máttiás: Török: Gáspár: Szakai Tizedes: cináltatták: Isten Tisztességére: Anno 1636". ' Említi még az összeírás, hogy az öt éve néptelen Vasad helységben is lakott 60 fegyverrel szolgáló hajdú. Erről közelebbit mondani nem tudunk, de talán összefüggésben állhat Bagossy Pál itteni földesuraságával. Az 1702-ben felállított hajdúezred parancsnoka Bagossy Pál, később Rákóczi brigadérosa. Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai. 1703 - 1710. Bp. 1955. 208.
