Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
vagy már meghaltak, vagy elmentek más várba. 538 Gyakran hivatkozott a kallói vicekapitány arra is, hogy az összecsapások résztvevői nem is rendes katonák, hanem csak szabad legények voltak, azaz olyan fegyveresek, akik tartoztak a végvár rendes katonai állományába, s éppen ezért tetteikért nem is tartozik felelősséggel. 539 A kassai főkapitány egyébként érthető módon igyekezett kordában tartani a nehezen elmézhető hadinépet, mert az állandó összecsapások már-már az államközi béke felbomlásával fenyegettek. 1668-ban például súlyos helyi konfliktus körvonalai bontakoztak Szabolcsban, s úgy tűnt, hogy a váradi törökök, maguk mellé vévén még néhány végvár katonaságát, bosszuló hadjáratot indítanak a szabolcsi hajdúvárosok és a kállóiak ellen, amelynek pedig beláthatatlan következményei lehettek volna. Csáky Ferenc Vér Mihály kallói kapitány aggodalmat keltő jelentéseire a következőket válaszolta: „Vettük kegyelmed leveleit, mellyekbül az Törökök gyülekezetinek mivoltukat megh értettük; kik nem következtek volna, ha kegyelmetek alatta lévőket jó Zabolában tartotta volna." Megparancsolta, hogy a végvárakban „szorgalmatos vigyázásban" legyenek, egymással a kapcsolatot tartsák, és a békességbontókat fogassák el. 540 ? Jellemző azonban, hogy Vér Mihály úgy vélekedett, ha ezt megteszi, úgy a vétkes katonák haza sem jönnek, hanem más végvárakba állanak be, s akkor ugyan ki oltalmazza meg Kallót, amelynek az egyik bástyája ráadásul éppen most dőlt le. 541 Az általános helyzetből láthattuk, hogy Bihar megye helyzete Várad török kézre kerülte után korántsem volt irigylésre méltó. Ennek ellenére maga a vármegyei tevékenység nem szűnt meg teljesen, még ha 1688-ban újjá is kellett a megyét szervezni. Az erdélyi hatóságok egy-egy falut mindig Bihar vármegyeiként adnak meg, s arról is van tudomásunk, hogy mélyen a hódoltság belsejében (Berettyóújfalu) Bihar megye bírósági Ítéletet hozott. 542 Azaz adataink vannak a megyei szervek működésére. Vér Mihály kallói vicekapitány Csáky Ferenchez. Kalló, 1668. nov. 5. Uo. 9 Vér Mihály kallói vicekapitány Csáky Ferenchez. Kalló, 1668. aug. 3. Értesíti az erdélyi végváriakkal való összecsapásról, amelynek során hat kallói meghalt, de „ezek kegyelmes Ur csak ritkán tartoztak ide". Rávezetve: „Belül megh nevezet katonák az Erdeli katonákhoz akadtak, mind le vágattak, de csak szabad léginek voltak." Uo. 0 Csáky Ferenc levele Vér Mihály kalló vicekapitánynak. Nagyida, 1668. szept. 15. (Fogalmazvány) 1 Vér Mihály kallói vicekapitány levele Csáky Ferenchez. Kalló, 1668. szept. 12. „. . .az Esküttetés most újabban hozzá fogtam félek rajta, kegyelmes ur, bizony sok híja lesz". 2 Osváth Pál i.m. 162. 1685-ben, bizonyos földtulajdon ügyében. „Datum in Civitate(sicí) B.-Újfalu. Joannes Kozák Iudex Primarius in Cottu Biharioensi. caetrique assessores"
