Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

fegyvereiket voltak kénytelenek eladni, hogy pénzre tegyenek szert.

518 Egészen természetes tehát, hogy a végbeli presidariusok hivatalos hódoltságbeli megbízatásaikat rendszeresen önkényes zsákmányszerzéssel, fosztogatással kötötték egybe, hogy aztán az így szerzett javakat (jószágok s egyéb vagyontárgyak) kótya-vetyén értékesítsék.

519 Ez a helyzet olykor-olykor súlyos helyi konfliktussal fenyegetett, s félteni lehetett az államközi béke felborulását is. Ezt pedig a bécsi Haditanács mindenáron el akarta kerülni, s éppen ezért szigorúan megkövetelte a kassai főkapitánytól az ilyen kilengések megszüntetését. Csáky Ferenc éppen ezért nehéz helyzetben volt, hiszen mint láthattuk, maga is személyesen érdekelt lévén a hódoltság adóztatásában, a katonák kiküldését nem akarta, s nem is tudta volna megakadályozni, s arra sem volt módja, hogy a katonaság zsoldját rendszeresen fizesse. Mindenesetre azt megkövetelte az alárendelt végvárak kapitányaitól, hogy katonaságukat jó zabolában tartsák, s az önkényes hódoltságbeli kilengéseiket szüntessék meg.

520 Amikor a helyzet már-már tűrhetetlenné fajult, vizsgálatot rendelt el, s a gyanúba került vitézlő rend tagjait a kassai hadi székre idéztette. Ilyen vizsgálatra került sor 1668-ban, amikor az illetékes végvárak kapitányaitól, illetve a vármegyéktől összegyűjtötte a panaszokat, s az érintetteket a hadiszékre rendelte fel. A vizsgálatnak köszönhetően kiderült, az adóztatásában, tehát a magyar katonaság ilyen irányú megbízásában az erdélyi urak is érdekeltek voltak. A sérelmek összeállítása az érdekelt falvak elöljáróinak a kikérdezésével, meghallgatásával történt. így a nagylétaiak (Bihar m.) füleki, szatmári, verebélyi, ibrányi katonákra, s a kállai talpasokra tettek panaszt hatvanhárom ökör, tizenkét ló elhajtása s százhetven forint elvétele miatt. Ráadásul itt embert is öltek. Zsáka (Bihar m.) azért emelt panaszt a szendrői és az ibrányi katonákra, mert jószágokat hajtottak el, a korcsmárosné borát elvitték, magát megerőszakolták, s egy emberen háromszázhatvan forint sarcot vettek. Kornádi mezőváros (hajdúváros) a szoboszlói hajdúkat, a szendrői, ónodi, szécsényi, füleki és ibrányi katonákat vádolta a legkülönbözőbb hatalmaskodással. Egyedül az ónodi 518 Uo. 51 Kandra Kabos jelentése a gróf Csáky-féle missilis levelekről, különös tekintettel a borsodi végházak történetére a XVII. században=Századok, 1872. évf. 695-703.E szerint különösen a borsodi végházak katonáira volt sok panasz. „Ha nagyságod nem orvosolja, bizony az egész alföldséget elpusztítják ezek az katonák" - írta Tolvay György Ónodból (1665. aug. 4.). 5 Csáky Ferenc levele Vér Mihálynak. Nagyida, 1668. szept. 15. (Fogalmazvány) MOL Csáky család központi levéltára. P. 71. F. 265. 119.