Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
Szekeres István mezei alhadnagyot, a bihari, csatári, püspöki katonákat, a váradi vár gyalogpuskásait, váradi Boros István mezei alkapitányt Puskás (de Sárospatak) János kapitány alatt, Bosodi Péter alhadnagyot Puskás Benedek János kapitánysága alatt, Chiomakeőzi András váradi alkapitányt, Czeglédi Gergely váradi lovas hadnagyot, Czibak Andrást, Farkas Gábort Puskás János kapitánysága alatti alhadnagyokat, Czuraj (de Sarkad) Balázs sarkadi katonát, Diószeg mezővárost, Gryni Jánost, aki Puskás János kapitánysága alatti hadnagy volt, Kerekes (de Várad) Pál mezei lovas kapitányt, Váradi Kovács Istvánt, Ztepan (de Varad) Ferencet. 483 A további kutatást érdemlő téma azt sejteti, hogy Brandenburgi Katalin tanácsadói tisztában lehettek általában a különféle katonaelemek, közelebbről a bihari, váradi és a hajdúsághoz közeli tisztek értékével. I. Rákóczy György előtt azonban Várad még 1630-ban megnyitotta kapuit, ahonnan egyenes út vezetett a gyulafehérvári fejedelmi palotába. Rákóczy György 1630. okt. 1-én 600 lo- Brandenburgi Katalin, vassal, 500 kék darabonttal, 300 pus- Bethlen Gábor özvegye, hajdákással, a bihari és a szabolcsi hajdúk és katonakiváltságok adományozója közül toborzott vitézekkel, indult a fejedelmi szék elfoglalására. Az ellenérdekelt II. Ferdinánd és Rákóczy György között kitört küzdelemben magyar királyi részről különösen Eszterházy nádor és Pázmány Péter vettek részt tevékenyen, az előbbi katonai, az utóbbi vallási-politikai téren. Döntően a hajdúvárosok helytállásának köszönhetően a nádor Rakamaznál MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 19. kötet - 95b - 96. oldal; 96b - 97.; 95 - 95b; 51.; 57b.; 56 - 56b; 51.; 99 - 99b; 82 - 84; 50b - 51.; 77 - 77b; 136b- 137.; 103 - 104b.
