Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

vár építése az ötödik bástyánál elakadt, s hosszabb ideig nem is indult meg újra. Várad 1606-ban Bocskai István kezére jutott. Bocskai és Rákóczy Zsigmond rövid, majd Báthory Gábor zavaros uralkodása alatt mit se változott a vár, s csak Bethlen Gábor fordult felé figyelmesen. Ö ugyanis, amidőn a Homonnay féle mozgalom egyre veszélyesebb lett, s támadás volt várható, elhatározta, hogy végre befejezi a vár védőövét. A kéznél lévő, s őt szolgáló olasz várépítő, Landi tervei alapján, végleges formában építette fel a délnyugati, később róla elnevezett bástyát (Bethlen-bástya). így azután, 48 év elmúltával, valahára bevégződött az 1570-ben megindult építkezés.

408 Gyalókay szerint, komoly ostrom esetén a tulajdonképpeni vár védelméhez legalább 2400 főnyi őrség kellett. Ennyi azonban 1604-ben se volt benne állandóan, mindamellett csak 1606. nov. 22-én hódolt meg Bocskai hadának.

409 Hajdúk jelenlétével már az 1598. évi török ostrom alatt számolhatunk, újra viszont csak a vár Bocskainak történő átadását követően, ekkor viszont nagyobb számban. Adatainkból világos, hogy a hajdúk a várban és a városban külön szervezeti egységet alkottak, s ez a mindennapokban is így volt. Szervezeti egységük a hadnagyság volt, s az alatta szolgáló hajdúk közvetlenül a vár főparancsnoka alá tartoztak, s különféle kiváltságokat élveztek. E kiváltságok részint egyéniek, részint közösségiek voltak, s szoros kapcsolatban állottak a bihari egyéb hajdúhelyek katonaságával. A hajdúk Váradra való ismételt beköltözésének Várad Bocskai kezére kerülte után (1606. nov. 22.) kellett újabb lendületet kapnia. A ránk maradt adatok alapján azt mondhatjuk, hogy ez különösen Báthory Gábor fejedelemsége alatt öltött nagyobb méreteket, s rendszerint egy-egy jelesebb hajdúkapitány alatt szolgáló hajdú kapott egyéni nemesítést, illetve egy házhelyet Váradon. Sokan közülük eredetileg is váradi lakosok. így a Zámbó Balázs hajdúkapitány alatt szolgálók közül Istvánffy János egyéni nemesítést és egy házhelyet kapott Váradon a „super" utcában.

410 Gyalókay Jenő: A váradi vár. Hadtört. Közi. 1942. 77-82. Gyalókay Jenő: A bihari hadjárat. Lm. Hadtört. Közi. i, h. „piatea vulgo super ucza" MOL F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára Libri regii - 8. kötet - 169 - 169b. o. Szendrey 1. i.m. ezt lefordítva Felső utcának mondja, a CD-ROM kiadás viszont helytelenül „Supos"- nak adja meg. Az utca annak az utcarendszernek lehet a része, amely a Felső, Nagy- és Alsó Pece utcát foglalta magában, s amelyet 1900-ban neveztek el Szacsvay utcának." Itt kapott házhelyet Pénzes János, szentmártoni hajdú is. Lásd fentebb.