Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

ga már a legkorábbi időszakban is a környékbeli településekről verbuválódott, az elpusztult jobbágyfalvakból, kisnemesi, nemesi, szabadalmas településekről. Tanulságos az is, hogy Sarkadot tulajdonképpen akkori birtokosa, Sarkady Farkas tette végvárrá, amely eleinte Gyulától függött, majd 1566 után Gyulával szemben a fejedelmi hatalom letéteményese volt a hódoltatási törekvésekkel szemben, s Várad alá tartozott. Végvári katonaságának egy része már korábban is nemes volt, a Csataryak egészen biztosan, más része pedig hadi érdemeiért folyamatosan szerzett nemességet. A vár és a mezőváros annyira egy közösség lehetett, hogy a várbeliek kiváltságolása előbbutóbb kiterjedt a mezővárosra is. A VÁRADI HAJDÚK Nem lehet feladatunk Várad korabeli történetének a részletezése, csupán annak az állapotnak a bemutatása, amely a magyar társadalom militarizálódásából eredően a vár katonaságának azt a szegmensét vizsgálja, amely a török hódítást követően a felborult társadalmi viszonyokból, a településhálózat pusztulásából eredően alakult ki. A bihari hajdúság emlegetésénél általában nem szoktak Váradra gondolni,

406 tulajdonképpen jogosan, mert maga a vár a fejedelemség meghatározó határvára volt, a város pedig igaz ci vitas, szellemi, vallási és gazdasági központ, jelentősége így tehát jóval túlmutat a hajdúság témakörén. Ettől függetlenül azt kell mondanunk, hogy mégis hibásan, mert amint látni fogjuk, a hajdúság szerepe Várad korabeli katonai és polgári életében nem volt megkerülhető. Azért sem, mert a mindenkori váradi főkapitány, egyben a bihari kishajdú városok parancsnoka is volt, a bihari hajdúvárosok pedig mindenben a váradi kapitány szavára hallgattak. És fordítva is, hiszen a kishajdú városok mindenkor nagy szerepet játszottak magának Váradnak a védelmében is. Mint ahogyan a szalontaiak írták városukról Báthory Gábornak, „Latvan annakokáért miys (mi is) az helynek hasznos es szökseges voltat, kiváltképpen hogy [Szalonta] egyik bastjaja Waradi hajdúknak..."

407 Dankó I. A Körösköz-bihari hajdúság .... i.m. kivétel, mert felfigyelt a váradi hajdúkra, a katona-nemesítésekre. Nagy kár, hogy adatai pontatlanok. MOL EL Fasc. A. No 18 Rep. 33