Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

Körös vizének egy részét a Berettyó vízvidékére szállította. Azaz a Körös összeköttetésben volt a Berettyó vízgyűjtőjével. Míg a Bihar-hegység a vármegyét keleti és nyugati részekre bontja, addig a Sebes-Körös a vármegyét északi és déli irányban, csaknem egyenlő két részre osztja. A SebesKörösnek, és fő mellékágainak, a Dragánnak és a Jádnak vízgyűjtő területe magasan fekszik, s ezért a vízgyűjtő terület Rév fölötti részének esése nagy, talaja pedig a vizet alig, vagy éppen nem ereszti át. Rév agyagos területe tette lehetővé az itteni híres, tűzálló agyagot használó, messze földön híres fazekasság virágzását.

14 A Sebes-Körös vízgyűjtő területe mintegy 2300 négyzetkilométer, amelyet délen a Király-hegység, északon pedig a Rézhegység és ennek Nagyváradig tartó előhegyei határolják. A Sebes-Körös nevét a gyors folyásáról kapta, s méltán. A folyó esése ugyanis igen nagy. Ennek következtében a Sebes-Körös Révtől Nagyváradig jellegzetesen hegyi folyó, partjait gyakran elmossa a rohanó víz, folyását is sokszor változtatja és a hegyekből lesodort kavicsokból itt-ott szigetet, zátonyt alkot. Az árvízrendezés a folyó hosszát alapvetően megváltoztatta.

15 A szabályozás következtében a Sebes-Körös ma mintegy felényivel rövidebb, mint előtte volt, s ez elsősorban a síkvidéki területeket érintette. A szabályozás előtt ugyanis a folyó hosszúsága a torkolattól Nagyváradig 173, 6 kilométert volt a mai 87, 6 kilométer helyett.

16 A BERETTYÓ ÉS AZ ÉR. A BIHARI SÁRRÉTEK A Berettyó folyó Kraszna megyében, a széles hátú, de alacsony Rézhegység lábánál, több apró ér egyesüléséből keletkezik, mintegy 520 méter magasságban. A Szilágyságban Nagyfaluig a jobbparton nincs mellékvize, a Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához (Ethn., 1980); Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1981); Mózes Teréz: A körösrévi és báródi fazekasságról (Népismereti Dolgozatok, I., Bukarest, 1976). Legújabban: Dr. Mózes Teréz: A révi nép fazekasság monográfiája. A fehér kerámia helye a népművészet történetében. (Partiumi Füzetek 32.) Nagyvárad, 2004. 1-129. 15 Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad.i.

m . 6-7. 16 A történeti kutatásnak éppen ezért ezen a tájon különösen nagy figyelemmel kell lenni az egykori vízrajzi viszonyokra. 17 Csatári Bálint: A Sárrét falvainak középkori településrendje és annak változásai. A Bihari Múzeum Évkönyve III. (szerk. Héthy Zoltán) Berettyóújfalu, 1982. 141 -154.