Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Magánföldesúri telepítésű hajdúhelyek
Telekink(et) engednénk megtelepíteni. Mindkét falut ekkor pusztának mondják, „az meliyeken Jobbagink nem laknának", de ez lényegében nem állta meg a helyét. A kérelem meghallgatásra talált, s megengedték a két helyet „megh szallaniok es bimiok minden azokhoz tartozandó feöldekkel, retekkel, erdeőkkel, halazo vizekkel es malom hellyekkel, minden egjéb hasznokkal". Kikötötték, hogy a jobbagyoknak „bantodasok es szorulások" ne legyen. A megtelepedő hajdúk hatvanan voltak, s építhettek házat, élhettek szabadosan, használhatták a határt „igaz határok szerént". A feltételek a következők voltak! „Hadnagjokkal, Tizedesekkel eggiüt keötelesek légjenek arra, hogi mikor kevantatik ugj es olljan szolgalattal Mjnekünk; mint áTeghlason lakó vitézink" tartozzanak, szolgáljanak. Másodszor, hogy Pocsajban a jobbágyokat ne bántsák, hántásokra ne igyekezzenek. Ha a szolgálatukra nincs szükség, bármikor elküldhetik mindegyikőjüket, de ha már megépítették a hatvan házat, akkor kétezer forintban kielégítik őket. A pocsaji hajdútelepítés érthető! Hiszen itt a Berettyón fontos átkelő volt, s ekkor szánták rá a Rákóczyak magukat arra, hogy itt egy erődszerü udvarházat építsenek, amely a lakhatás mellett az átkelő védelmét is biztosította. 354 Ehhez fegyveres hajdúkra volt szükség, hiszen láthattuk, hogy azok „hadnagyságban" érkeztek, tizedbeosztással. Esetükben tehát egy hadnagy alatt hat tizedes lehetett, tíztíz főnyi legénységgel. A kulcskérdés, mint az esetek nagy hányadában, az volt, ténylegesen milyen viszony alakul ki a faluban élő, s adófizető jobbágynépesség, és a fegyveres szolgálatot vállaló, de egyébként földesúri terhet nem szolgáltató hajdúk között. Nagyon sok olyan adatunk van, amely arra utal, hogy ilyen esetekben a viszony feszültségekkel terhes, amelyeknek nagyon sok, de érthető V.o.: Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczy udvarház. A Bihar Múzeum Évkönyve III. Berettyóújfalu, 1982 A pocsaji címer 17 szd-i (?) előzmények után. A Berettyó- híd fontosságát hagsúlyozza.
