Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi közreműködéssel telepített egyéb helyek

szonhatodikán Szilassy Jánosnak, a nagyhajdú-adománylevélben is szereplő a híres hajdúkapitánynak adományozott. E szerint „a nagyságos Zilassy Jánosnak; bizonyos mezei katonáink kapi­tányának fényes hűségét, feddhetetlenségét és hű szolgálatait, amelyeket ezen Érdél y országunk fejedelmeinek, elődeinknek; valamint nekünk is, mind korábban; mind pedig egészen attól az időtől, amikor az Úr kegyelméből a fejedelemség ezen fokára emeltettünk, minden alkalommal és katonai vállal­kozáskor hűségesen és állhatatosan tanúsított és ... a jövőben is tanúsítani és teljesíteni fog. Egész és teljes Henchida nevü várunkat, a Berekio folyón lévő híd vámjával és jövedelmével együtt. Nem különben az ott bírt korcs­mával, ugyanúgy egész és teljes Keolest nevű birtokunkat, amely a belénesi járásban és teljesen Bihar vármegyében van." 338 E szerint Hencida legkésőb­ben 1608-ban hajdú érdekeltség lett. Külön érdekesség, hogy váráról is szó esik, amelyről más forrásokból is tudunk, s de amelynek katonai erejét bajos felmérni. Mindenestre ehhez a várhoz nem tartozott uradalom, mint Bajom­hoz, amelyet Nagy András hajdúgenerális kapott meg. Hídvámja és korcs­mája viszont nem volt elhyanyagolható. S mellette Fejértó, amely viszont a gáborjániak hadnagyáé lett. Nemsokára, 1615-ben a gáborjáni hajdúk középbirtokos tulajdonosaiktól megvásároltak bizonyos részbirtokot Gáborjánban. 339 A gáborjáni hajdúk ekkori hadnagya Gerendási (de Henczhida) Gergely volt. A gáborjáni had­nagy tehát Hencidáról származott, amely Szilassy János hajdúkapitány birto­ka. A birtokot örökjogon vásárolják, nemes személyhez illően („dictorum bonorum perennali jure") A vásárlásnál társa ekkor Zabo Péter, aki a helyet­tese lehetett (personas Gregorium Gerendási et Paulo Zabo hœredibusque et posteritatis verum.) Rendkívül fontos bizonyíték, hogy a vásárló hajdúk között szerepel az a Gyarmati Ist\>án, akit 1606-ban a gáborjáni hajdúk hadnagyának mondanak. A település hajdú-folytonossága 1606 óta tehát bizonyítottnak tekinthető. Az oklevél által pusztának nevezett falut a következő katonák vették meg. 340 A nemes személynek mondott Gerendássi Gergely, a hajdúk hadna­Szendreyl. i.m. 94-95. MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 12. kötet - 101 - 102. o Az eladók Vecziei de Vechie Sándor és vérbeli hozzátartozói voltak, „ac Egregys pariter et Nobilibus Gregorio Gerendási de Henczhida Ductore et Prœfecto ac altero Georgio Karaczhion, de Zent Peter Zegh, Stephano Giarmati, Joanni Nagy Aggiay de Dhio Zegh, Paulo Zabo, Gregorio Balogh, Joanni Zegedi, et altero Joanni Bial, tertiumque Joanni Kerekgiarto dicto de Bihar, Michaele Kis et Nicolai Zephely, de

Next

/
Thumbnails
Contents