Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

A Bihar-hegység domborzati viszonyai. Makett Az Alsó-havas kiemelkedőbb csúcsai aKis-Bihar (1769 m), a Bihar-csúcs vagy Visszhangos-kő (1658 m), aZanoga (1543 m), az Aradköve (1429 m), a Kerek-havas, (1409 m), a Gajna (1467 m).

8 A hegyekre a földtörténeti középkorban rakódott rá jelentős mészkőréteg. Ez figyelhető meg a Réz-hegység, Királyerdő stb. területén.

9 Ebben a geológiai középkorban a hegyvidéket és környékét tenger borította, de ennek kiszáradása után is jellemző a területre bizonyos lesüllyedés. A tengeri rétegekre rakódtak rá a földtörténeti negyedkor (a pleisztocén, vagy diluvium és jelenkor, másként holocén vagy alluvium) szárazföldi folyóvíz és szélhordta üledékei. A sík terület hordalékos talajától a Berettyótól északra fekvő terület, a Nyírség tér el, amely a talajszerkezetet illetően a Duna-Tisza közének homokos vidékével azonosítható, s amelynek egy része Bihar megye területét is érinti.

10 A megye síkvidéki részeit alapvetően meghatározták a vízrajzi viszonyok, amelyek az árvízrendezés előtt jelentősen eltértek a maitól. Gyakorlatilag a három folyó szeszélyes vízjárása (Fekete- és a Sebes-Körös, illetve a Beretytyó) volt e téren meghatározó. A Fekete-Körös a vaskoh-rézbányai hegyekben ered, s három nagy hegyi patak egyesüléséből keletkezik. Ezek a pojánai patak, a petrószi és a rézbányai barlang-forrás. Ez utóbbit tartják a Fekete-Körös főágának. Belényes fölött egyesülnek és tulajdonképpen a folyó is csak ekkor kapja a FeketeKörös nevet. Mátyás Vilmos: Bihar-hegység. Turistakalauz. Bp. 1988. 21. 9 Ennek köszönhetően alakultak itt ki mészégetésre „szakosodott" falvak, mint pl. Betfia. 10 Papp Klára: A bihari táj és település. Bihari Diéta III. (szerk. Matolcsi Lajos) Debrecen, 2001. 8. ; Mendöl Tibor: Bihar vármegye földrajza. Bp. 1961.