Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
Helyzete különleges! Egységes telepítőlevele nincs, viszont rövid időközönként Báthory Gábor telepített ide hajdúkatonákat, s végül így állott össze maga a hajdúváros közössége is. Nézzük a folyamatot! 323 Gyulafehérváron 1608. június 13. napján kelt a Sebes-Körös menti Fugyiba való Nagy Ambrusnak, Harsányi Gáspár hadnagysága alatt álló hajdúvitéznek a kiváltságlevele, amely szerint „ajobbágyi és nemtelen helyzetből, meg állapotból" Nagy Ambrust ki kell venni, az ország kétségtelen nemeseinek sorába kell iktatni. A letelepedésre kap egy „egész és teljes házhelyet meg telket, mely a mi elhagyott Zentmarton Pusztánkon, vagy birtokunkon (van)." Az oklevél szerint ennyi jár egy vitéznek, s azt hogy melyik telek, ugyanott „sorshúzással" kellett eldönteni. Címerképe „egy egyenesen álló ember... teljes nagyságában, amint jobbjában hüvelyéből kihúzott, felemelt kardot, bal kezében pedig füléig levágott török fej et tart." Két nappal később (Gyulafehérvár 1608. június 15.) a Fugyivásárhelyről származó Eősi István hajdúvitézt nemesíti meg Báthory Gábor. A paraszti helyzetből, állapotból kiemelve, „kifejezetten elrendelve, hogy ettől kezdve ugyanezt az Eosy Istvánt, valamint mindkét nembeli összes örököseit és utóc . J* dait valódi és kétségbe vonhatatlan nef\TL JS&ZSB. y- .., _r * meséknek tartsák és tekintsék". Címer'í^S^^^&f*^ képe „egy fölegyenesedve álló farkas, ^-ö^ftpy^ '•Örfte teljes nagyságában, amint két mellső ira •*~dLj'-^ lábában fölemelt meztelen kardot tart." Birtokadománya „az egész és teljes egyetlen telket; amely Zentmarton nevü birtokunkon és Bihar vármegyében van és bíratik". A telket sorshúzással, mint egy személynek járó területet kapta. Gyulafehérváron, 1608. június 16-án kelt Csató János és felesége nemesítése, s letelepítése Szentmártonban. A nevezett hajdúvitéz szintén Harsányi Gáspár parancsnoksága alatt állott. E szerint „Chiato Jánost különleges kegyünk és hatalmunk teljessége révén a jobbágyi nemtelen helyzetből és állapotból, valamint rajta keresztül feleségét, Biro Ilonát úgy tartottuk, hogy Csató János szentmártoni hajdú címere. 1608. 323 Szendrey István i.m. 132 133
