Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
resztvassal ellátott, kardot tartó, páncélos jobbkar, a kard hegyén levágott török fejjel. Körirata: SIGILLUM KOMADI 1641. 299 . Felvetődik ez után, történt - e valójában tételes hajdúkiváltságolás, vagy pedig a hajdúk a háborús évtizedek okozta bizonytalan helyzetben önkényesen, esetleg a felsőbbség tudtával, de írásbeli okirat nélkül telepedtek meg. Ebből a szempontból nagyon érdekes az a tanúvallatási jegyzőkönyv, amelyet Kornádi hajdújogát illetően Bihar vármegye hatósága végeztetett 1728-ban. A vizsgálat oka a város eladományozásával áll összefüggésben 300 . A vizsgálat, amely Biharugrán, 1728. dec. 29-én kezdődött, s amelyet Baranyai Miklós, a vármegye által kijelölt biztos vezetett, kérdései a következők voltak. Tudja-e, hogy Komád városának volt hajdúkiváltáságlevele? Tudja-e, hogy ki adományozta? A város közösségét illette, vagy pedig egyénnek szólt? Tudja-e, hogy mit tartalmazott? Tudja-e, hogy a „Kornádi Földnek meg vétele örökös áron volt é, avagy nem"? Puszta hely volt-e akkor, avagy nem? Elmondhatta mindenki még azt, amelyet fontosnak tartott, illetve a kérdésekre eskü alatt kellett válaszolni. Az első tanú Gonda György volt Zsadányból, kb. 48 éves. Azt vallotta, hogy látta Kornádi városának nemeslevelét, selyemzsinóron, nagy függő pecsét volt rajta. Úgy tudta, hogy az a „Romai Császáriul adatott", azaz nem erdélyi fejedelemi adomány. Azt is tudni vélte, hogy „közönségessen egész Városra szollott", a tartalmáról közelebbit nem tudott mondani, hanem csak annyit, hogy „tulajdon csak Kornádi Lakosok Nemessegekrul" szólott. Ezt Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei. Hajdúböszörmény, 1991. 33. Dr. Makai Sándor: Kornádi története és népélete i.m. 24/25. ezt kétségbevonja, s szerinte az az 1700 körül készített címerkép lenne hiteles, amelyre munkámban hivatkoztam is, a kérdéskört részletesen kifejtve. „De az én verziómat Mezősi is megerősíti". Nos, Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében, (Bp„ 1943.) egyáltalán nem említ címeres pecsétnyomót, említi viszont Osváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása. Nagyvárad, 1975. (Az új kiadást lektorálta, javította Dankó Imre. Debrecen, 1996.) 273., mint 1700 körül készített pecsétnyomót, amely az általam 1991ben leírtakkal szemben semmit sem bizonyít. A magyar települések címerképeinek felülvizsgálatára felállított Magyar Országos Községi Törzskönyvi Bizottság 1910-ben a fentiek alapján Kornádi címerét a következőképpen hagyta jóvá: Vörös mezőben arany keresztvassal ellátott egyenes kardra tűzött török fej, a kardot pácélos jobb kar tartja. Az 199 l-ben megjelent munkámban is ez található, amely az eredeti 164l-es pecsétnyomó címerképe alapján készült. MOL Fasc. K. No 453 Reposit: 33. A felzeten Paria Literarum Komadiensium Ä 1724 etc sequentibus Copias Inquisitionalia ad Instantiam Komadiensium Incolarum tenor Libertationis Fundi eorundem, media Judlia et Jurassis Cottibus Bihariensis peracta.
