Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

DERECSKE Derecske hajdújogának kezdetét a történeti irodalom 163 l-re teszi. Jogosan, mert korábbról legfeljebb elszórt adataink vannak a városra vonatkozóan. Derecske telepítése különleges. Szoros összefüggésben van ugyanis azokkal a nagypolitikai fejleményekkel, amelyek Bethlen Gábor halálát követően kialakultak, így a Rákóczy-ház erdélyi fejedelmi trónra kerülésével, az ezt elősegítő un. harmadik hajdúfelkeléssel, ennek leszerelésével, s a Rákóczy György mellett kiálló, Erdélyhez ragaszkodó szabolcsi hajdúság fejedelmi területre való településével.

284 Ide ugyanis I. Rákóczy György 1000 Szabolcs megyei hajdúvitézt telepített a korábban böszörményi főkapitány, Erdélyi András irányítása alatt, aki hét évig Derecske hajdúváros főkapitánya volt, s hasonlatos hajdúdinasztiát alapított, mint a Jothe-família Nagyszalontán. Igaz, fiát Erdélyi Gáspárt Rákóczi György korántsem, becsülte úgy, mint az apját. Gyenge kezűnek tartotta, aki nem tudja kordában tartani az alatta lévőket. Rákóczi 1640-ben Derecskén, a többi hajdúvároshoz hasonlatosan, nem engedte a kapitányválasztást, csak a jelölést. Igaz, így is Erdélyi Gáspár lett a kapitány.

285 Nemesítés ezúttal szóba sem került, szükségtelen is volt, hiszen az áttelepültek a kiváltságolt hajdúvárosok területéről érkeztek, a legnépesebb csoport nyilván Böszörmény hajdúvárosból. Már Rákóczi György fejedelemségének kezdetén jelentette a Portáról az erdélyi követ, hogy az udvarban rossz néven veszik Derecske hajdúvárossá tételét. A Portát és a nagyvezért a szolnoki és csongrádi törökök bujtogatták Rákóczi és a hajdúk ellen, eddig ugyanis Derecske lakói adót fizettek a csongrádiaknak, akik a szolnokiakkal együtt szabadon portyáztak a vidéken. Jóllehet 1632-ben is fizettek 225 forintot, ez az összeg kevesebb volt a régi adónál, a szabad fosztogatás lehetősége meg teljesen megszűnt. így aztán szemére vetette a szultán Rákóczinak, hogy az előző erdélyi fejedelmektől Másolati példánya „1631. Exemptionales Principis Transylvaniae Georgy Rákóczy pro mille Hajdonibus in oppidum Dereczke ex Comitatu Szabolcz..." MOL EL P. 108. Fasc. D. No. 237. Rep. 33. 1631. jún. 23. Szilágyi Sándor. A két Rákóczy György családi levelezése Bp. 1875. 111-112.