Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
gyei: Egri. Szolnok megyei: Tury. Idegen eredetűnek vehető két Rácz és egy Tóth vezetéknevű hajdú. 259 A nevek tehát Alföld déli vidékeire utalnak, de az itt telepítettek is végigharcolhatták a Bocskai-szabadságharcot, hiszen a korponai kiváltságlevélben is szereplő Szilassy János kapitánysága alatt állottak. Maga Szilassy itt nyílván nem telepedett meg. BAGAMÉR A következő telepítésünk Bagamérra szól, Báthory Gábor kiváltságolása. Báthory Gábor, aki vállalta, hogy a hajdúkat „Váradtól fogva Ecsedig" letelepíti, most ezer (!) hajdúkatonának szóló telepítő-levelet állított ki. 260 Az oklevelet figyelmesen olvasva, s a korábbi részekben elmondottakat is figyelembe véve, érdeklődésre méltónak kell tartanunk, hogy az oklevél a „Bagamér birtokon élő és lakó mezei hajdúink" kiváltságolásáról szól. Tehát már korábban is ott élők helyzetének a törvényesítéséről ! Ez a tényállás még érdekesebbé válik akkor, s ezt szintén az oklevélből tudjuk, hogy Bagamér ekkor „Nopsiszi Varkutz György úré volt, de ugyanezen Varkutz György által abban a reményben és azon a címen (hogy mi őt e birtok kapcsán és azon felül ki fogjuk elégíteni) örök jogon és visszavonhatatlanul nekünk" átadta és „el lett idegenítve". Azaz maga a fejedelem teremtett tiszta helyzetet azzal, hogy a Bagamért addig „önkényesen" megülve tartó hajdúk helyett Varkutz Györgyöt kielégítette, vagy legalábbis erre kötelező ígéretet tett. Az adományozás nemes személyeknek szólt, hiszen a birtokot minden királyi joggal együtt kapták, „a szántóföldekkel, a művelt és műveletlen területekkel, rétekkel, legelőkkel, mezőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, berkekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőskertekkel és szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halászóhelyekkel és vízfolyásokkal, a malmokkal meg azok helyeivel, általában pedig bármely hasznaik és tartozékaik teljességével." S valóban, az oklevél az addig nem nemes hajdúk nemesítését is tártaiGyörffy István: A hajdúk eredete. In: Magyar föld, magyar nép. Bp. 1942. 146. „A rácok tehát ezen hajdúk között két egyénnel szerepelnek, ami igazán csekély szám, ha tekintjük, hogy az a vidék, ahonnan ezek a hajdúk származnak, régen is, most is rácoktól eléggé lakott." Szendrey I. i.m.
