Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
partium Hungarian eidem annexarum" (Erdélyországnak és Magyarország hozzá kapcsolt részeinek jóváhagyott végzeményei). A munkajellegénél fogva sajátos, nem törvénytár, nem is jogkönyv, nem mondható a mai értelemben vett törvénykönyvnek sem (kódex). Nem egyszerű összefoglalása az időrendben egymásután következett törvényeknek, bár tartalma egy egész század folyama alatt kelt törvényekből van merítve. Nem jogkönyv, mert noha abban a szétszórt törvényeket tudományos absztrakció útján öntötték bizonyos rendszerbe, mégsem a szerkesztők tudományos véleménye, hanem a törvényhozónak akarata jut benne kifejezésre, hiszen országgyűlés hagyta jóvá. Nem kódex, mert megvan ugyan benne a rendszeresség, de az nem belső, organikus természetű. 217 Voltaképpen egy könyv alakjába foglalt terjedelmes törvény, törvényes könyv. Az approbata constitutiok öt részre oszlanak. Az első rész az egyházjogot, a második az államjogot, a harmadik a rendi jogokat, a negyedik a perjogot tárgyalja, az ötödik rész közigazgatási természetű dolgokra vonatkozik. A négy első rész címekre, cikkelyekre s némely cikkely szakaszokra oszlik, amelyek néha számozottak, néha szám nélküliek. Az ötödik rész „edictum"-oknak nevezett határozatokból áll, amelyek folyó számokkal és a tárgyak betűrendje szerint egymást követő címfeliratokkal vannak ellátva. 218 A fentiekből következik, hogy a hajdúvárosokra vonatkozó törvénycikkeket a fentiek szellemében kell kezelnünk. A vonatkozó törvénycikkely tehát végeredményben azt az állapotot rögzíti, amely szerint a hajdúvárosok 1653-ban törvényesen fennálltak. Nem tudjuk viszont az egyes rendelkezések születésének pontos időpontját, így a telepítéseket sem évszámhoz kötni, kivéve, ha az approbatan kívüli forráshelyet tudunk megnevezni. Ilyen például az Erdélyi Országgyűlési Emlékek lenyűgöző forráskiadása, de más 217 Az erdélyi törvények a korabeli magyarországi gyakorlattal ellentétben magyarul születtek. Kezdetben Erdélyország rendjei a törvényeket, éppen úgy, mint Magyarországon, latin nyelven hozták. A legelső magyar nyelvű törvénycikkelyeket az 1556. évi március 8-án tartott szászsebesi országgyűlésen születtek, azonban Izabella királyné ezt nem igen értette, s ezért a rendek ismét a latin nyelvhez tértek vissza. Az 1565. évi június 22. kolozsvári országgyűlésen a magyarnyelv már végkép kiszorította a törvényhozás köréből a latint. Tehát az approbata constitutiok készítése idején a törvénykezés hivatalos nyelve már régóta a magyar volt, amelyben azonban sok latinos végződésű vagy tiszta latin szó, sőt itt-ott egész latin mondatok is vannak. E latinnal tarkított magyar nyelv nemzeti kultúránk nagy teljesítménye. 218 A Compillata constitutiok elkészítésére itt nem térünk ki, annyit azonban meg kell jegyeznünk róla, hogy hasonló szerkesztési elveik alapján és hasonló jogi megfontolásból készült.
