Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
országot. A hajdúkapitányok Nagy András főkapitánnyal az élükön hitlevélben biztosították a volt erdélyi fejedelmet, hogy Erdélyből szabadon távozhat, mivel „hogy az mi kegyelmes Urunkkal az Nagyságos Báthory Gáborral maga ő nagysága jó akarattyából az erdélyi fejedelemségen megalkuttanak". 202 Báthory Gábor pedig 1608. március 31-én hajdúvitézeivel bevonult Kolozsvárra, s elfoglalta az erdélyi fejedelmi trónt. 203 A Báthory Gáborral kötött szövetség merőben új helyzetet teremtet a második hajdúfelkelés sorsának alakulásában is. A hajdúság katonailag legértékesebb részének megnyerése Báthory Gábor által egyben azt is jelentette, hogy megnyílt az út a felkelés leszerelésére. Döntő mozzanat volt az is, hogy a török birodalom - miután ígéretet kapott arra, hogy császári részről teljesítik a zsitvatoroki békekötésben vállaltakat - megígérte, hogy nem támogatja többé a hajdúmozgalmat. 1608. március huszonhetedikén került sor az úgynevezett érsekújvári „frigylevél" kiadására, amely a hajdúfelkelés leszerelésének fontos előjátéka volt. 204 Ebben a magyar rendek vállalták, hogy a felkelésben részt vett hajdúkon nem állanak bosszút és a Bocskai István által nekik ajándékozott birtokokat akadálytalanul elfoglalhatják. A megbékélés létrejöttében fontos szerepe volt a Habsburg birodalom súlyos belső válságának, a Mátyás főherceg és II. Rudolf császár ellentétének; a főhercegnek és magyar híveinek ugyanis elsőrendű érdeke volt a megbékélés, nem utolsó sorban azért, mert számítottak nem is alaptalanul - a hajdú fegyverekre a Rudolf császár elleni esetleges összecsapásban. Az érsekújvári egyezség megkötése után valóban mintegy hatezer hajdú csatlakozott Mátyás főherceg Pozsonynál gyülekező táborához s Bocskay Miklós vezérlete alatt részt is vettek a csehországi táborozásban. 205 Fegyveres összetűzésre azonban nem került sor. II. Rudolf ugyanis a körülmények kényszerítő hatása alatt 1608. június tizennyolcadikán kénytelen volt a trónról Mátyás főherceg javára lemondani, aki történelmünkben II. Mátyás néven ismeretes. 206 A Báthory Gábor hűségére tért hajdúk Rákóczy Zsigmondnak az Erdélyből való szabad kijövetelére hitlevelet adnak. Komáromy András: Levelek és akták az 1607-ki hajdúlázadás történetéhez. Lm. 78-79. old. Vö. Komáromy András: Rhédey Ferenc váradi kapitány. Hadtört. Közi. 1894. 425. old. Miskolczi Nagy András hajdúfőkapitány Illésházy Istvánhoz és Thurzó Györgyhöz Érsekújvárra. Hadtört. Közi. 1893. évf. 80-81. old és Rácz 1. i. m. 87. Dudás Gyula: A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged, 1887. 81. old. A Mátyás táborában állott hajdúk ezután hamar eloszlottak, s június hó közepén mát csupán néhány kapitány állott fegyverben Géczy András irányítása alatt. Uo.
