Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
A fenti példákkal arra igyekeztem rávilágítani, hogy a hajdúk vallási és nemzeti kötődését igenis illik komolyan venni, mint ahogyan komolyan vették azt a nemességadományozók is, amikor a megjutalmazás okára tételesen utaltak, amely egyébként nemhogy szokásos, de rendhagyó jelenség. Ne felejtsük el, hogy ezek a hajdúk minden ismert kilengésük, és a korra jellemző zsoldosmentalitásuk ellenére e táj lakói voltak, s letelepítésük után egyik első dolguk volt egyházukat és iskolájukat megszervezni. Ez egy évtizeden belül meg is történt. Bár a hajdúk fegyveres segítsége nélkül Bocskai ellenállása és fegyveres szabadságharca katonailag reménytelen helyzetbe került volna, a bihari nagyúr a kezdetektől fogva szuverén volt, személyisége, politikai, katonai, diplomáciai tehetsége az első pillanattól kezdve lehetővé tette, hogy a nemzet érdekeit fogalmazhassa meg, s ha kellett, ezt a hajdúság felé is a legkeményebben érvényesítette. Lippai Balázs kivégzése ezt bizonyítja, amelyre Bocskainak elsősorban politikai szempontok miatt volt szüksége. Szénássy Mátyást, a tizenötéves háborúban feltűnt, híressé vált hajdúkapitányt, aki 1604. október 15-én az elsők közt csatlakozott Bocskaihoz, s részt vett az álmosdi ütközetben, s aki 1605 januárjában Szatmár ostromát vezette, amiért a vár feladása után az őrséget levágatta, Bocskai fogságra vetette. Igaz, később megbocsátott neki. Bocskai kiváltságlevele a kismarjai aknák azt látszik bizonyítani, hogy a fejedelemnek távlatos elképzelései voltak egyes közösségek kollektív kiváltságolásáról, s szerepéről. Ezt bizonyítja székely politikája is, amelyre mind a kismarjai, mind a hajdúk nemesítésénél hivatkozott is, s ebből a nézőpontból tekintve a hajdúpolitikáját, kiváltságolásait távlatos nemzeti és társadalmi programnak is tekinthetjük. A hajdúk kívánságairól kevés konkrét adatunk van. Mindenesetre látnunk kell, hogy a hajdúság már a felkelés pillanatában sem egységes társadalmi alakulat, hanem több szempontból is erősen rétegzett. Ebből következik, hogy elvárásaik is mások lehettek, de ennek részleteiről vajmi keveset tudunk. A hajdúság katonailag legértékesebb részének tömeges megnemesítése, letelepítése, földhöz juttatása olyan kompromisszum lehetett, amelyet eredetileg egyik fél sem akart, de amely nagyon sokféle ok miatt az egyedüli járható útnak bizonyult. Bocskai három kiváltságlevélben oldotta meg a tömeges nemesítést és letelepítést. Az 1605. dec. 12-én kelt korponai kiváltságlevélben 9254 hajdúvitézt kiváltságolt, s telepített le Szabolcs vármegye területére. Eire a legjelentősebb kiváltságolásra, a hajdúk „Magna Chartájának" is mondott, adománylevélre vezetheti vissza jogait a mai hajdúvárosok
