A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

meg, amikor kiderült, hogy a Prágában székelő Habsburgházi magyar király képtelen a török kiverésére és az ország egyesítésére, sőt a megmaradt országrészek védelmére sem. Az általa indított felkelés sikerét Bocskai és a hajdúk szövetsége biztosította, amely e tájon, Nagykereki sikeres védelmében (1604 okt. 3 - 5.) és az álmosdi csatában 1604. okt. 15.) hozta meg első gyümölcseit, s amely a szabadságharccá érett felkelés során döntőnek bizonyult. A katonai sikerek politikai eredménnyel jártak, s az erdélyi rendek 1605. február 21-én Nyárádszeredában Erdély, majd a magyar rendek 1605. április 4-én Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották. Rövid uralkodása alatt dolgozta ki azt a politikai irányvonalat, amely meghatározta az akkor születő század magyar politikai gondolkodását, az önálló Erdély szükségességére építve, amely a Magyar Királyság jogait is biztosíthatja. 1606 nyarán olyan békét kötött a magyar királlyal, amely magyarországi híveinek rendi előjogait és protestáns A nagykereki várkastély klasszicizáló kocsialáhajtója. vallásgyakorlatuk elismerését biztosította, s döntő szerepe volt a magyar király és a török szultán között létrejött, a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki béke megkötésében. A hajdúvitézeket több kiváltságlevélben földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel, beépítve őket a társadalom természetes szövetébe, nem feledkezve el ősi birtoka, Kismarja kiváltságolásáról sem. Az általa különleges