A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

szont szokásosan a szöveg közepén látható. Bocskai István, aki korábban Rudolf császár és magyar királynak udvarában tartózkodott, ezzel a gyakorlattal megismerkedhetett, s lehet, hogy a címerfestőt is a prágai udvar alkalmazottai közül hozatta. Az oklevélen látható címer leírása a következő! Aranynyal keretezett táblán, oszlopokon nyugvó bolthajtásos oszlopcsarnokban, barokk keretben arannyal szegélyezett tojásdad alakú kék pajzs, melynek kerületén belül egy, farkát háromszor a nyaka köré csavaró, hasán vörös kereszttel jelölt aranyszínű sárkány látható. A mező alján egy láncszemes páncélba öltözött jobbkar, hosszú, egyenes, friss vértől csepegő kardot tart; a kar fölött és a kard mögött rövid, éppen elsülő kézi puska, csövéből kicsapó tűzlánggal; a kardtól jobbra nagy füstben gomolygó tűzláng; balra, úgy, hogy a sárkány mellső bal lába mintegy rajta nyugszik, a fényében ragyogó, sugárzó nap látszik. A szemközt álló nyílt-sisak koronájából vörösruhás, arany pitykegombos, fekete öves, fején zöld babérkoszorús hajdú emelkedik, kinyújtott jobbjában hosszú egyenes, szívéhez szorított baljában pedig vége felé szélesedő görbe kardot tart. Sisaktakarók jobbról: kék-arany, balról: vörös-ezüst. (Itt a festő tévedett, az oklevél leírása szerint a sisaktakaró vörös-kék és arany-ezüstnek kellene lennie). A boltozat jobb és baloldali oldalfalán egykorú fegyverek láthatók; a jobboldali oszlop talapzatán a bibliai Sámson áll oroszlán kíséretében, jobbjában szamár állkapcsot tart. Egyesek szerint Sámson magát Bocskai Istvánt szimbolizálná. Baloldalt Achilles alakja látható, baljában villámmal díszített kék pajzsot, jobbjában vállára fektetett buzogányt emel. A címerfestő azonos lehet azzal, aki Sennyey Miklósnak 1606. május elsején kelt bárói oklevelén látható címert is festette. Az oklevél eredeti függő pecsétje sajnos ma már hiányzik, de ismerjük annak leírását. Tudjuk, hogy az Bocskai családi címere, a Magyar Királyság és Erdély címerének egyesítéséből állt elő. Körirata: Stephanus Dei Gratia Hungáriáé Transsilv(vaniae) Princeps et Sicul(orum) Com(es). Azaz: István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, a székelyek grófja. A címerkép elemeinek jobb megértéséhez idézünk a korponai kiváltságlevél (az ún. „nagyhajdú adomány levél") szövegéből. 41