A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

spanyol tartományi kormányzó lett. 1626-ban halt meg. Itt láthatjuk az 1604 őszi bihari hadjárat térképét a korabeli vízrajzi, közlekedési viszonyok jelzésével, a települések és várak feltüntetésével. A térkép Gyalókay Jenő alapvető tanulmánya alapján készült. Az álmosdi csatavesztést követően a megijedt Belgiojoso előbb Váradra menekült, majd Tokajnál próbált ellenállást kifejteni. A rakamazi harcok után azonban helyzetét reménytelennek találta. Kiállításunkon Tokaj várának Kassa, Felső-Magyarország fővárosa, Bocskai fejedelmi székhelye korabeli képét láthatjuk. Október 30-án a Belgiojoso elől bezárkózó kassai polgárok önként kaput nyitottak Bocskai hajdúkapitányainak. Ezzel Felső-Magyarország politikai és katonai központja harc nélkül a fegyvert fogó bihari nagyúr hatalmába került, ami óriási lökést adott a kibontakozó Habsburg-ellenes mozgalomnak. Kiállításunkon Kassa színezett rézkarcról készült látképét szemlélhetjük. A 13. és 14. számú tablókon korabeli hajdúábrázolásokat láthatunk. A hajdú elnevezés személynévi alakban a 15. század végén bukkan fel, törvényeink 1514-ben a Dózsafelkelés kapcsán említik őket, mint a paraszthad katonailag legértékesebb részét. Mohács, a kettős királyválasztás, az ország három részre szakadása, az állandósult háborús helyzet a század derekára egyértelműen katonaelemmé tette őket. A 15 éves háború (1591 -1606) idejére a gyalogos és lovas hajdúság az ország megkerülhetetlen katonai ereje 36