A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

A 9 és 10-es tabló között a kereki vár makettjével találkozunk. A várkastély történetéről fentebb részletesen olvashattunk, itt meg kell jegyeznünk, hogy mivel Nagykereki váráról egykorú ábrázolás nem maradt, s hitelesítő régészeti feltárások sem voltak, a vár korabeli látványa többféleképpen is elképzelhető. Az itt látható makett a sokféle rekonstrukciós kísérlet egyike, egyszerűsége és átláthaNagykereki várának makettje Gyalókay J. tanulmánya alapján és Soós Elemér rajza után tósága miatt máig a legjobban hihető. A makett elkészítésének alapjául Gyalókay Jenő 1928-ban megjelent tanulmányában közölt kép (Soós Elemér rajza) szolgált. Az ötszög alaprajzú, hengeres bástyákkal erődített vár környezetéről a következőket kell tudni. Nagykereki a „Kis-Körös" bal partján, a váradi vártól északnyugati irányban 23 kilométernyire található. Környéke az árvízrendezés után ma már száraz, de a 17. században még mocsarak borították. A falu északkeleti oldalán, a KisKörös, a déli részén a Barát-ér folyt. Az utóbbinak déli partján egy határrészt ma is „Kereki tó"-nak hívnak, annak bizonyságául, hogy ott valaha nagyobb állóvíz volt! A KisKörös jobb partján levő „Nagy rét"-et és „Kis-telek rét"-et hajdan szintén víz boríthatta. Gyalókay szerint a vár magva a ma is álló, négyszögletű földszintes kastély, mely egy négyszögű kis udvart zár körül. A kastély mindenik sarkán egy-egy vaskos és elég magas kerek bástyatorony állott, de ezekből ma már csak egy van meg. A vár többi részénél átlag 2 méterrel magasabb szinten álló kastélyt, az északi oldalon kisebb, a többin nagyobb távolságban szabadon álló r fal övezte, amely állítólag még az Artándyak idejében épült 25