A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

templomaink puritánságát ismerve rendhagyó, de érthető. Érdekeségként és megható történetként jegyezzük meg, hogy Kismarja városa valamennyi család otthonába ajándékként megrendelte Kis Andrástól Bocskai arcképét. A 7. sz. jelzett tablón a fejedelmi rokon, Báthory Zsigmond színes, miniatűr arcképét láthatjuk. A nem tehetségtelen, de meggondolatlan fejedelem politikája Erdélyt végül végveszélybe sodorta. Bocskai fiatal korában nemesi testőrként Európa egyik szellemi és hatalmi központjában, az osztrák birodalom akkori fővárosában, Prágában nevelkedett, ez európai látókörét meg is alapozta. Prága korabeli metszete utal Bocskai itt eltöltött éveire, neveltetésére. Évtizedekkel később, már szabadságharcos fejedelemként egyik levelében csak annyit írt erről az időszakról, hogy „ha valaki egy ember tudja állapotjokat - [t.i. a Habsburgokét] - én tudom, mert köztök nőttem, nevelkedtem fel." Másik levelében is említi, hogy ifjonti éveiben ,jokat koptattam Prága köveit" A református Bocskaira utal a 7. sz. tablón látható vir zsolyi biblia (1590) első kötetének (Ótestamentum) címlapja. Károli Gáspár bibliafordítása az egyetemes magyar kultúra örök kincse, nyelvünk kimeríthetetlen tárháza. A reformáció genfi emlékmüvén nem véletlen látható Bocskai alakja. Illyés Gyulát idézve, a „szablyás Bocskai" az egyetlen olyan magyar fejedelem, akinek a takarékos svájciak, az anyagiakat ugyancsak meggondolva költő protestáns világ támogatásával is, a saját pénzükön szobrot emeltek s még hozzá nem is akárkik „társaságában". Szobra a reformáció genfi emlékmüvén ott áll Orániai Vilmos és Cromwell Olivér között, egyértelműen jelezve a magyar történelem szoros európai kapcsolatait. A 8. sz. tablón Várad címerét láthatjuk, a csatabárdot tartó oroszlán az alapító Szent László királyra és a katonai erényekre utal. Bocskai István arcképe a bihari főispánt, Várad kapitányát ábrázolja. A harmincöt esztendős Bocskai István 1592. május l-jén vette kézhez a kinevező okiratát a rr gyulafehérvári fejedelmi palotában. O volt a felelős azért „hogy a várnak és az helynek - t. i. a városnak - semmi fogyatkozása ne essék", ezért annak őrzésére és oltalmazására „ő maga éjjel-nappal reá vigyázzon és teljes erejét tehetségét annak őrzésére és megtartására fordítsa" s úgy távozzon el onnan „hogy arra való gondviselésének szünete le22