A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

»»«•»»««««»«»««•»^»»«•«•»«««••«»»«••»»«•»»«••»»»»«•»»»««««•»««Ml«»^^ A nagykereki várkastély sarokbástyája. 1900. (Nagykereki 1814., ugyanott 1892.) Jogi tanulmányait a debreceni főiskolában végezte, alig húsz éves korában Bihar megyében első alszolgabíróvá, majd a váradi járás főszolgabírójává választották. 1848-ban tevékenyen szervezi a nemzetőrséget, maga is nemzetőr százados. A világosi katasztrófa után visszavonult, Nagykerekiben gazdálkodott. A Thun-féle pátens idejében a református egyház segédgondnoka, együtt küzdött Tisza Kálmánnal a protestánsok önkormányzati jogaiért. Az 1861. évi országgyűlésen a berettyóújfalui kerületet képviselte, és a radikálisabb határozati párthoz tartozott. Egyszeri rövid megszakítástól eltekintve, haláláig tagja volt a képviselőháznak és a függetlenségi eszmék feltétlen híve. Országgyűlési képviselőként is lakóhelye Kereki kastélya volt. 1850 körül a kastély négyszögletes tömbjéhez hozzáépítettek egy klasszicista stílusú oszlopos kocsialáhajtót. Később az épület belsejében is sor került kisebb-nagyobb átalakításokra, hogy kényelmes, a kor követelményeinek jobban megfelelő, igazi úrilakká tegyék. Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában Nagykereki régi váráról a következőket írja; még Bocskay István építtette, „most megújítva Csanády Sándor úr lakháza" Az épületet a II. világháború alatt és után súlyos károk érték. 9