Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

A kortársak szemével

zsoldjukat. Hogy szabad utat adjanak nekem, meg kellett mutatnom papírjaimat, igazolván, hogy követ vagyok, de még így is arra kényszerültem, hogy megfelelő fizetésért kísérőket fogadjak fel a prédálók közül. Második szolgának magam mellé vettem egy bártfai polgárt is. Ahogy elhagytam Krakkót, megint egy baljós előjel adta elő magát. Az egyik bérelt lovunk egy szokatlan helyen nem akart továbbmenni, hiába ütötték ostorral, bottal, csak remegett és egész testében verítékezett. Ha megszólalt volna, Bálám szamarának hittem volna. A sziléziai Neissében kocsisom előzni akarván másokat, egy magas hídról kocsijukkal együtt lesodort két lovat a kemény jégre, úgyhogy az alázuhanókról azt hittük, hogy nyakukat-lábukat törték. Nagy csődület támadt. Engem már a hídon letartóztattak, és bíró elé vittek. A szigorú őrizetből csak akkor engedtek el, amikor a csodával határos módon életben maradt lovakat nagy nehezen újra a partra vonszolták. íme, mondtam enyéimnek, emnnyiféle baj ér bennünket, mily sok veszedelmen keresztül megyünk a Birodalomba. Itt, ebben a városban történt a következő esemény is. Az én második szolgám, aki egyébként bártfai polgár volt, és szolgálatait önként ajánlotta fel nekem — én pedig megígértem neki, hogy az országgyűléstől majd valami kis fizetést kérek a számára —, ez a szolgám abban a vendéglőben, ahova betértem, véletlenül összetalálkozott a földijeivel és a testvérével. Beszélgettek. Szó szót követett, s közben elfecsegte nekik az én megbízatásomat is. Ráadásul, mikor láttam, hogy ezek a férfiak jóindulattal vannak irányomban, és úgy tűntek, hogy a magyar ügynek pártolói, mint leendő útitársaimnak én is elmondtam nekik egyet-mást utazásommal kapcsolatban, mert ők is közölték velem becsületesen mindazt, amit azokról a fejedelmekről tudtak, akikhez kocsimon sietnem kellett. Ezért aztán, jóllehet innen egyenesen Drezdába akartam menni, megváltoztattam útitervemet, mert megtudtam tőlük, hogy a brandenburgi herceget a pfalzi grófnál fogom megtalálni Heidelbergben. ' Isten létét tagadó 2 Belglojosót 3 Végül a cikkelyeket nem ismertette