Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

A kortársak szemével

KEMÉNY JÁNOS ÖNÉLETÍRÁSA (részlet) Az mint azért az fenn említett helyen is jelentem, török segítségével Magyarországból is kitudta Bocskai az németséget. Ez igen jeles fejedelem volt, kevés idő alatt nagy dolgokat vitt véghez; ez állatta helyben Magyar- és Erdélyországnak mind külső, s mind belső szabadságit; ez telepítette az hajdú várasokat az török ellen nagy földnek bástyájául; egyébiránt az török Ecsedig, Kallóig, Szatmárig feljárt és holdoltatott. De oh boldog Isten! mely nagy kár lőtt hamar halála, kevéssé élhetett, megbetegesedvén meg kellett békélleni római császárral, és Kassát az hét vármegyével megtartván contractus szerént, megholt, és redeált esmét. Kátai Mihály maga hiteles cancelláriusa méregétetővel vesztette volt el, kiért őket is hívei koncról koncra hányták, darabolták, melyet német praktikából lőttnek lenni tulajdonítottak. Ennek succédait Rákóczi Zsigmond, ki akkor gubernátor volt, ilyenképpen, hogy Bocskai vévén eszében halálozó állapotját, testamentaria dispositiójában hadta és commendálta successorának

1 Homonnai Bálintot, ki igen virtuosus ember volt, és minden derék dolgaiban Bocskainak a latere

2 hasznosan forgolódott; de ebben vétette el útját, hogy nem csinálván más fundamentumot az regnicolák között promotiójára, fundált az Bocskai dispositióján, mely praejudicálni láttatván az ország libera electiójának,

J

az státusok azon megháborodtanak, és noha igen köszvény miatt megnyomorodott ember volt, de mégis inkább választották Rákóczi Zsigmondot fejedelmúl, kis is egyébiránt jámbor és jó fejedelem, elein egri kapitánságot vitézi jó hírrel viselt ember volt; Homonnai Bálint pedig frustráltatott, ki már meg is indult volt csak keveses magával az akkori országgyűlésére az electióra; kinek pártját tartotta Bethlen Gábor is, mely miatt meg is fogattatta, vasazta