Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

Emlékezés a fejedelemről és tetteiről

Kozma Andor (1861-1933) költő, műfordító. A költemény a Protestáns Szemle 1907. évfolyamában jelent meg először, majd a Magyar symphoniák c. kötetben is. 82. Sas Ede (1869 1928) író, költő, szerkesztő. Avers az UjIdok 1906 június 3­ai számában látott napvilágot. Kötetben nem találtuk. 88. Jánosi Zoltán (1868-1942) református lelkész, író, költő, a Károlyi kormány államtitkára. A vers a Debreczen c. napilapban jelent meg 1906. november 27-én, később másutt is. 91. Gyökössy Endre (1880-1957) költő, a Bokréta elnevezésű debreceni költői csoportosulás tagja. Költeménye megjelent a Debreczeni Képes Kalendá­riom 1908-as évfolyamában 93. Vályi Nagy Gusztáv (1879-1907) író, költő, ügyvéd. Egy barátja véletlenül elsült pisztolya vetett véget életének. A költemények a Debreceni Protestáns Lap 1906-os évfolyamának május 26-ai számában jelentek meg. 99. Lévay József (1825- 1918) költő, műfordító, országgyűlési írnok, Arany János kortársa és barátja. Nemzedékéből szinte az egyetlen, aki verset szen­telt Bocskainak, ráadásul úgy, hogy a hely szelleme adta számára az ihletet. 101. Lovassy Andor (186o-19? ) író, újságíró. A bihari, történelmi Lovassy család sarja. Az írás A bihariak c. kötetben jelent meg (Kolozsvár, 1914) 105. Tábori Róbert (1855-1906) író, újságíró, műfordító. Számos ifjúsági regényt írt. Ez a regénye 1897-ben látott napvilágot, egy kötetben a Rodostóban (Mikes Kelemenről) és a Rákóczi lelke c. életrajzi regénnyel

Next

/
Thumbnails
Contents