Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

Bocskai István alakja a magyar szépirodalomban

csak oldalnézetből. A regényt a kritikusok egyik része lenyűgözőnek nevezte, Móricz Erdély-trilógiájához hasonlította, másik része, például a már említett Klaniczay Tibor, történelmi bestsellernek minősítette. Azt azonban nem vitatta, hogy érdekes, színes olvasmány, amely hatalmas műveltség-anyagot tölt meg élettel. Fehér Tibor két ifjúsági regényt is írt a Bocskai-szabadságharcról. Ismeretes, hogy a történelmi ifjúsági kalandregény műfaja a XIX-XX. század fordulójáról kezdve jól fizető üzletág. Vannak azonban kivételek, s úgy tűnik, Fehér Tibor munkássága üdítő kivétel. A Hajdúkaland és a Hajdúk kapitánya a maga nemében az igényes művek közé tartozik. A Hajdúk kapitányát azzá teszi elmélyült ismeretanyaga, gondos, sőt némelykor aprólékosan bíbelődő jellemábrázolása, fordulatos cselekménye, szép tiszta nyelvezete, s a kellőképpen elbújtatott nevelői szándék. Nem hibátlan regény azonban, az író némelykor lélektanilag lehetetlen szituációt kreál. János deák, Kassáról érkezve, Kerekiben arra vár, hogy Bocskai fogadja. A várnagy már elment bejelenteni, amikor a bolthajtásos nagy terembe belép a várnagy leánya, s a deák az udvarló diskurzus végeztével előhúzza díszes tarsolyából a sípját, és maga költötte virágéneket játszik rajta. A szerzőt olykor megkísérti a rokokós hangnem, ami Bocskai korában még ismeretlen volt Magyarországon. Sok a szólásmondás, a népi hasonlat: ezek a szókapcsolatok ekkora töménységben nem szolgálják a jellemek hitelesítését. 5. A hajdúk, mint martalócok tűnnek fel Múth János-Vitos Gerő 1920ban írt és Szegeden kiadott Bocskai István c. 5 felvonásos tragédiájában is. Amikor Bocskai tárgyalni hívja tíztagú küldöttségüket a somoskői várba, a rongyos, gyilkolásra kész, duhaj népség „bámészkodva néz körül, látszik, hogy lopni is készek", sőt,,körülsompolyognak, értékes dolgokat nyílt szemtelenséggel zsebre vágnak." Bocskai eleinte a Bánk bánra emlékeztető királyhűséggel utasítja el az elégedetlenkedők kívánságát, annak ellenére, hogy megsarcolta a váradi főkapitány. Jobbágyok, földönfutók, nemesek jönnek panaszra, de ő hajlíthatatlan. Kátai úgy jelenik meg, mint aki önös érdekek miatt hergeli a bihari nagyurat, de ő csak akkor rendül meg, amikor hírül hozzák, hogy Kassán Belgiojoso árulónak tartja, majd futár jelenti, hogy megtámadták kereki várát. Kátai el is árulja Rudolfnak, vállalja, hogy megöli, ha a király őt ülteti az erdélyi fejedelemség trónjára. Aztán azt taná-