Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)
Bocskai István alakja a magyar szépirodalomban
szoboralakját, voltaképpen nem Bocskairól szól, mint egyesek tévesen hangoztatják. A költő e dialektikus történelembölcseleti költeményében az európai vallási küzdelmek értelmét teszi mérlegre. Ady Endre egy művészi glosszában értékelte Bocskai életművét a Budapesti Naplóban. Ez a remekmű (Bocskai István) új megvilágításban állítja elénk a fejedelmet! Ady a neobarokk Magyarország szemére lobbantja, hogy Bocskai típusosabb magyar volt, mint a rendszer egyik dédelgetett példaképe, a katolizált ellenreformátor, Pázmány Péter, alakja mégis háttérbe szorul mind a közbeszédben, mind a nemzeti eszméletben. Másfelől érzékelteti a történelem dialektikáját: Belgiojoso nélkül nincs Bocskai István. „Csak a nebulók kötelesek elhinni, hogy a messiások és hősök úgy nőnek, mint a krumpli. S nem engedi, hogy e nagy embert kisajátítsák a hajdúk és a protestánsok. Jusst formálnak hozzá a magyar liberálisok is. Érdekes, hogy Lencz Géza, a kitűnő teológus professzor, ugyancsak Bocskaiban látta a magyar szabadelvűség megteremtőjét 7 . Az önmagával vívódó, a cél érdekében saját hajdúvezérét is vérpadra küldő, fél ország gondját felvállaló fejedelmet verseli meg legújabban Magyari Lajos 1605. Bocskai éjszakái című költeményében. Dusa Lajos versét a lírai hős személyes érintettsége avatja méltó mementóvá. 4. A századforduló környékén a fejedelem néhány novella hőse is lett. Porcsalmy Gyula neve kínálkozik elsőnek ide. Bocskai első győzelme c. elbeszélésének helyenként élvezetes fiktív részletei vannak, de a végén az író kiesik szerepéből, és ismeretterjesztő magyarázattal, kommentárral fejeli meg a csataképet, noha erénye, hogy az elsők között ad hírt a genfi Bocskai szoborról. Móricz Zsigmond nevéhez fűződik az egyik legszebb, művészileg legtökéletesebb magyar történelmi regény, az Erdély-trilógia, amely a Bocskai halála utáni időszakkal veszi kezdetét. Nagy kár, hogy Bocskai maga csak egy kisebb elbeszélésre ösztönözte. A Bocskai koronája c. novella azonban gyöngyszem, Móricz írásművészetének legmagasabb csúcsán jár. Értékes, eredeti alkotás Nagy Jenő novellája is, A harangot felkötik, mely ugyancsak azt a pillanatot próbálja a művészi fantázia segítségével megragadni, amikor Bocskai elszánja magát a szabadságharcra. Az első Bocskai-regényt Tábori Róbert írta 1897-ben A hajdúkirály címen. Ifjúsági regényről van szó, amely talán még több joggal nevezhető
