Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A kiválasztott szerepe a néphagyományban

Azonban a különleges eseményeknek tartott - az addig megfigyelt természeti jelenségek sorába kellően be nem illeszthető - viharok mellett, a rendkívüli égi jeleket is a bekövetkezendő háborús idők előhírnökeinek tekintették. Az alábbi bemutatásra kerülő égi jelenségeket már tényszerűen is Bocskai István cselekedeteihez kötötték, és így, mint az elkövetkezendő háborús események - nevezetesen a szepességi harcok - előhírnökének tartották. S, mint látni fogjuk immár a különös égi jelenségeket nemcsak leírták, de következetesen megfigyelték és csoportosították - csakúgy, mint tették azt a természeti jelenségekkel is. Ezekből nemcsak az eljövendő évek időjárására következtettek, hanem megfigyelésük által azonosították, illetve kapcsolatba hozták a megfigyelt csodás jelenségeket a történelmi események változásaival. Ezen égi jelek 1604. október 24-én este hét és nyolc óra között csodálatos alakokban mutatkoztak meg, melyeket a korabeli historikus a következőképpen örökített meg: „... az érintett napon és órában épen a szepesi vár felett égi nyílásokat, lángot lövelve, nagy csillagformában lehetett észrevenni. Ezen nyílás köré lángoló lándzsák vagy oszlopok emelkedtek, melyek alól, felül és oldalok kisebb-nagyobb tüzes kévéket mutattak. Ezen jelek valahányszor mutatkoztak, mindannyiszor saját tapasztalásunk szerint a háború nyomorúságait jósolták."

143 Az elkövetkezendő történelemi események igazolni látszottak a népi tapasztalások által tett jóslatot, hiszen Bocskai csapatai 1604. november elejétől (november 6.) kezdve, három héten keresztül nagy lövöldözésekkel ostromolták a szepesi várat.

144 Mielőtt továbbhaladnánk a Bocskai István személyét övező - a nép által csodálatos jelenségeknek tartott - események taglalásában, említést kell tennünk a néphagyomány kettősség, vagy másként nevezve ikerszemléletéről. Mint azt már korábban is említettük, a Bocskai család eredetmondájában kiemelt szerepet kap a kettősség, vagyis az ikerlét hagyomáKözli: WEBER Samu 1882. 770. p. „Bocskai csapatai a szepesi káptalant, Szepes-Váralján megrohanták és a káptalanok épületeit, valamint a püspöki lakot is kipusztították, az oltárokat és emlékeket a templomban összetörték, a kelyheket, csészéket és más templomi szereket, nemkülönben az egész könyvtárt is magukkal vitték. " WEBER Samu 1882. 770. p.