Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

ségtelen, hogy - a történeti hitelesség kedvért - historikus alapokat is beépített írásába. Feltehetjük a kérdést, hogy a hat házhely és a hat hajdúváros fogalmak tartalmilag összeegyeztethetők-e a mondai történéssel, illetve hordoznak-e olyan elemeket, melyek összefüggésbe hozhatók a monda mögöttes j elentéstartalmával. Tudjuk, hogy a monda újjáéledése Bocskai szabadságharcának idejére tehető, így a fentiek értelmében az sem számít különleges vonásnak, hogy a népi tudat felülemelkedve a prédikációs irodalomból bekerült históriás elemeken, saját érzéseinek megfelelően alakította a monda szerkezetét. így lehetséges az is, hogy egy történeti személy helyett a népi változatokban már hadvezér, vagy éppen vitézkapitány szerepel, s az eredetmonda hét gyerekével szemben csak hat gyerekről van tudomásuk. S bár a monda megőrizte a csodálatos születés motívumait, azonban azt a nép egy új jelentéstartalommal felruházva bővítette. A következőkben megpróbáljuk behelyettesíteni a mondai változat szüzséjébe az adott kor történéseit és személyeit, példázva azt, hogy a népmondák alapja mennyire plasztikus. Egyben befogadó, de ugyanakkor átörökítő. Megőrzi azt, amit az adott korban számára fontosnak tart - ezzel együtt értelemszerűen kiejti azon elemeket, melyek számára lényegtelenné válnak - ugyanakkor bővíti is a mondai hagyományt a jelentős, és lényegi tartalommal is bíró elemekkel. A behelyettesítés elemei a következők: - a férj: Bocskai István (a reformáció képviselője, a szabadságharcos) - a feleség: a Habsburg-ház (a katolicizmus képviselője, az elnyomó) - az elpusztítandó gyermekek: a hajdúk (a kiirtandó néptömeg, Bocskai angyalkái) A fentiek szerint a mondai tartalom ekképp változhat meg: Adva van egy vitézkapitány, vagy hadvezér (Bocskai István), aki kezdetben, békében él „feleségével", (a Habsburg-ház), de az isteni kinyilatkoztatás (áldás-átok) szerint gyermekei születnek (Bocskai a maga, a haza és a reformáció ügyének megnyeri a hajdúkat), kiket a feleség el akar veszejteni. De a vitézkapitány (magáénak vallja a hajdúkat), tudtával a gyermekek felnevelődnek (vezérlete alatt együtt harcolnak), s mikor a háborúból hazatér(nek) (győztesen) a feleség kegyelmet kér (Bécsi béke). Hat házhelyet ad (a hat „öreg hajdúváros") a gyermekeknek, és letelepíti őket (a Korponai kiváltságlevél).