Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Mitzbán monda
ismertetésekből hiányoznak, de a népi változatok, illetve Szamosközy hagyatéka is ismeri ezen elemeket. A víz motívuma annyiban mutat bővülést, hogy az elveszejtés közegét a későbbi népi változatok már meg is nevezik. Ebben nyilvánvaló szereppel bírhatott a Tatár-féle ponyva visszahatása a népi gyökerekre. Az sem elvetendő, hogy a víz motívumának nevesítése - Tisza - csak erősítette Bocskai személyéhez való kötődést, hiszen a fejedelem szabadságharcát ezen a területen vitte véghez. Ezt erősíti, hogy a Bocskaihoz kötődő mondai hagyomány elsődlegesen ezen a területen ismert. Ugyanakkor a véka, rocska (bocska) m dézsa, kosár és láda ns - mint az elveszejtés közvetett eszköze - tekintetében már élesen kettéválaszthatjuk a mondai hagyományt. A víz, mint a mondai történésben is kiemelt, közvetítő közeg a „forrás és kezdet, a lézetés valamennyi lehetőségének tárháza, megelőz minden formát, és hordoz minden teremtést" 136 , ennél fogva mind a halált, mind az újjászületést magába foglalja. A vízzel való érintkezés, mindig újjászületést jelent, termékennyé tesz, így megsokszorozza az életerőt. így a víz funkciója is többsíkú: egyrészről felbomlasztja és megszünteti az addigi formákat, másrészről „lemossa a bűnöket", ezáltal megtisztít, és egyben újjá is éleszt. 137 Éppen ezért a vízbemerítettség mindig magában hordozza a lét és nemlét csíráit, az élet és halál lehetőségét, a kétpólusosságot, így a bizonytalanságot, a jelképes billegést, melynek jelképrendszerében nemcsak a hányattatás jelentkezik, de tárgyiasult formát is kap a véka, rocska, dézsa, kosár képletes alakjában. 138 A mondai hagyomány személyhez kötését, illetve a névetimológiai alapját sok kutató a rocska - bocska - Bocskai összefüggései magyarázta. Ehhez lásd: CZUCZOR Gergely - FOGARASI János 1862. 686. p. bocska címszavát. A ládának, mint motívumnak nemcsak a bibliai vonatkozásáról tudunk, mint társult elem megtalálható a népi hagyományokban is, mint a felnevelést, a megmentés lehetőségét adó kosár-láda, illetve mint a megmentő jutalmát, a gyermekek mellett lévő pénzt tartalmazó járulékos tárgy jelképe. ELIADE, Mircea 1996. 121. p. A víz motívumának keresztény értékeléséhez lásd a „szent történelem" sárkányküzdelmeit is: ELIADE, Mircea 1996. 124-125. p. Itt érdemes összevetni a Szent György tallérok hátlapján található jelenet értelmét és jelentését, melyeken a tengeren hánykolódó hajó képét formálták meg.
